Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

Idézett és ajánlott irodalom

ACOG. Management of herpes in pregnancy. Clinical management guidelines for obstetrician-gynecologists. ACOG practice bulletin. Int J Gynecol Obstet 2000; 68: 165–173.

ACOG COMMITTEE OPINION. No 304. Prenatal and perinatal human immunodeficiency vírus testing, expanded recommendations. Obstet Gynecol 2004; 104: 1119–1124.

ACOG Clinical Practice Bulletin Bo 82: Management of herpes in pregnancy. Obstet Gynecol 2007; 109: 1489-1498.

AL-ADNANI M, SEBIRE J. The role of perinatal pathological examination in sublinical infection in obstetrics. Best Pract Res Clin Obstet Gynecol 2007; 21: 505–521.

ALFORD CA, STAGNO S, PASS RF, et al. Congenital and perinatal cytomegalovírus infections. Rev Infect Dis 1990; 12: (Suppl 4): S745–S753.

ALKALAY A. L, POMERANCE J. J, RIMAIN D. L. Fetal varicella syndrome. J Pediatr 1987; 111: 320–323.

AMERICAN ACADEMY of PEDIATRICS. Herpes simplex. In: Piskering L. K. (ed.): Reed Book: Redport of the Committee on Infectious diseases. 236th ed. Academy of Pediatrics. Elk Grove Village, Ill. 2003: 344-353.3.

ANDREWS JJ. Diagnosis of fetal infections. Curr Opin Obstet Gynecol 2004; 16: 163–166.

ANZIVINO A, FLORITI D, MISCHETELLI M. et al. Herpe simplex vírus infection in pregnancy and in neonate: status of art of epidemiology, diagnosis, therapy and prevention. Virol J 2009; 6: 40.

BAKER D. A, GILLES R. G, MONIF G. K. G. Herpes simplex víruses types 1 and 2 (HSV-1, HSV-2). In: Gilles R. G, Monif G. R. G, Baker D. A. (eds): Infectious Disease in Obstetrics and Gynecology. Parthenon publishing Group: Boca Raton 2004: 98–118.

BAUD O, BOITHIAS O, LACAZE-MASMONTEIL L. et al. Maternofetal disseminated candidiasis and high-grade prematurity. Aech Pediatr 1997; 4: 331–334.

BENOIST G, SALOMON L. J, JACQUEMARD F. et al. The prognostic value of ultrasound abnormalities and biological parameters in blood of fetuses infected with cytomegalovírus. Br J Obstet Gynaecol 2008; 115: 823–829.

BERNSTEIN D. I. Treatment of herpes simplex vírus infection. Antiviral Res 2004; 61: 7381.

BERNSTEIN D. I, BELLAMY A. R, HOOK III E. W. et al. Epidemiology, clinical presentation, and antibody response to primary infection with herpes simplex type 1 and type 2 in young women. Clin Infest Dis 2013; 56: 344–351.

BESSIERES M. H, BERREBI A, ROLLAND M. et al. Neonatal screening for congenital toxoplasmosis in a cohort of 165womwn infected during pregnancy and influence of in utero treatment on the results of neonatal tests. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol 2001; 94: 147–148.

BEST J. M, O’SHEA S, TIPPES G. N. et al. Interpretation of rubella serology in pregnancy: pitfalls and problems. Br Med J 2002; 325: 147–148.

BHIDE A, PAPAGEORGHIOU AT. Managing primary CMV infection in pregnancy. Br J Ob stet Gynecol 2008; 115: 803–807.

BLOOM S, RGUIG S, BERRAHO A. et al. Congenital rubella syndrome burden in Morocco: a rapid retrospective assessment. Lancet 2005; 365: 135–141.

BOLLANI L, STROCCHIO L, STRONATI M. Congenital toxoplasmosis. Early Hum Dev 2013; 89.

BOLYARD EA, TABLAN OC, WILLIAMS WW, et al. The hospital control practices advisory committee: Guidline for infection controlin healtcare personel, 1998. Infect Control Hosp Epidemiol 1998; 19: 407–463.

BONACORSI S, HOUDOIN V, BINGEN E. Virulence factors associated with E coli neonatal meningitis. Arch Pediatr 2001; 8 Suppl 4: 726–731.

BOPPANA S. B, FOWLER K. B, PASS R. F. et al. Congenital cytomegalovírus infection: Association between vírus burden in infancy and hearing loss. J Pediatr 2005; 146: 817–823.

BOPPANA S. B, RIVERA L. B, FOWLER K. B. et al. Intrauterine transmission of cytomegalovírus to infants of women with preconceptional immunity. N Engl J Med 2001; 344: 1366–1376.

BRADY R. C, BERSTEIN D. I. Treatment of herpes simplex vírus infection. Antiviral Research 2004; 61: 73–81.

BROCHOT C, COLLINET P, PROVOST N. et al. Mirror syndrome due to parvovírus B19 hydrops complicated by severe pulmonary effusion. Prenat Diagn 2006; 26: 179-180.

BROMLEY B, LIEBERMAN E, SHIPP T. D. et al. Significance of an echogenic intracardiac focus in fetus at high and low risk for aneuploidy. J Ultrasound Med 1998; 17: 127–131.

BROWN T, ANAND A, RITCHIE L. D. et al. Intrauterine parvovírus infection associated with hydrops fetalis. Lancet 1984; 2: 1033–1034.

BROWN Z, WALD A, MORROW R. A. et al. Effect of serologic status and cesarean delivery on transmission roles of herpes simplex virus from mother to infant. JAMA 2003; 289: 203–209.

CANTWELL M. F, SHEHAB Z. M, COSTELLO A. M. et al. Brief report: congenital tuberculosis. N Engl J Med 1994; 330: 1051–1054.

CHIC-PING CHEN. Central nervous system, anomalies associated with fetal trisomy 19. Prenat Diagn 2005; 25: 419–421.

CHRISTOPH J, KATTNER E, SEITZ H. M. et al. Strategien zur Diagnostik und Behandlungder prenatalen Toxoplasma-Infektion - ein aktueller Überblick. Z Geburtsh Neonatol 2004; 208: 10–16.

COOK A. J, GILBERT R. E, BUFFOLANO W. et al. For the European Research Network on Congenital Toxoplasmosis Sources of toxoplasma infection in pregnant women: European multicentre case-control study. Br Med J 2000; 321: 142–147.

COUVREUR J. La probleme de la toxoplasmose congénitale – L’évolution sur quarre décennies. Presse Méd 1999; 228: 753-757.

CSIRE K, MEZEY I. Humán herpesvírusok. In: Nagy B, Lázár L, Rigó J. jr (szerk): Praenatakis molekularis genetika. Semmelweis Kiadó, Budapest 2011: 124–133.

DE HAAN T. R, MATTHIJA F. C, BEERSMA M. T. C. et al. Parvovírus B19 infection in pregnancy: maternal and fetal viral load measurement related to clinical parameter. Prenat Diagn 2007; 27: 46–50.

DEUTSCHE GESELLSCHAFT FÜR PAEDIATRISCHE INFEKTOLOGIE e. V. (DGPI): Handbuch Infektionen bei Kindern und Jugendlichen. Futuramed 4 Aufl München 2003: 681–689.

DICKINION J. E. Discordant fetal infection for parvovírus in dichorionic twin pregnancy. Ultrasound Obstet Gynecol 2005; 26: 418.

DIGUET A, PATRIER S, EURIN D. et al. Prenatal diagnosis of an exceptional intrauterine herpes simplex type 1 infection. Prenat Diagn 2006; 26: 164–157.

DUFF P. Maternal and perinatal infections. In: Gabbe S. G, Niebyl J. R, Simpson J. L (eds): Obstetrics: Normal and Problem Pregnancies. 4th ed, Churchill Livingdtone, Philadelphia PA 2001; 1293–1340.

DUFOUR P, DE BIEVRE P, VINATIER D. et al. WILLEKES C, BALDEWIJNS MML, et al. Major brain lesions by intrauterine herpes simplex vírus infection: MRI contribution. Prenat Diagn 2007; 27: 81–84.

DUNN D, WALLON M, PYRON F. et al. Mother-to-child transmission of toxoplasmosis: risk estimates for clinical counselling. Lancet 1999; 353: 1829–1833.

DUTHIE SJ, WALKINSHAW SA. Parvovírus associated fetal hydrops reversal of pregnancy induced proteinuria hypertension by in utero fetal transfusion. Br J Obstet Gynaecol 1995; 102: 1011-1012.

EISENBERG E, CRAIG A. S, GAUNTAN S. et al. Identifying new barriers to early onset group B streptococcal disease prevention. Pediatr Infect Dis J 2005; 24: 520–524.

ENDERS G. Zytomegalie. In: Friese K, Kachel W (Hrsg): Infektionserkrankungen der Schwangeren und Neugeborenen.2, Aufl Springer, Berlin, Heidelberg 1998: 90-102.

ENDERS G, MILLER E, CRADOCK-WATSON I. et al. Consequences of varicella and herpes zoster in pregnancy: Prospective study of 1739 cases. Lancet 1994; 343: 1547–1550.

ERDEI G, TÓTH P. VÁSÁRHELYI B. Új klinikai entitás a perinatológiában: a magzati gyulladásos szindróma. Orv Hetil 2003; 144: 1515–1519.

FOWLER K. B, STAGNO S, PASS R. F. Maternal immunity and prevention of congenital cytomegalovírus infection. JAMA 2003; 289: 1008–1011.

FRIESE K, BEICHERT M, HOF H. et al. Incidence of congenital infections. Geburtsh Frauenheilk 1991; 51: 890–896.

FRIESE K, SCHAFER A, HOF H. Infektionskrankheiten in Gynäkologie und Geburtshilfe. Springer, Berlin, Heidelberg 2002.

GARDÓ S. Terhesség alatti infectiok. In: Papp Z. (szerk) Szülészet-Nőgyógyászati Protokoll. Golden Book Kiadó, Budapest 2002: 503–526.

GIDAI J, BÁCS E, CZEIZEL E. Magzati varicella betegség. Orv Hetil 2007; 148: 1373–1379.

GILBERT R, GRAS L, EUROPEAN MULTICENTRE STUDY ON CONGENITAL TOXOPLASMOSIS. Effect of timing and type of treatment on the risk of mother to child transmission of Toxoplasma gondii. Br J Obstet Gynaecol 2003; 110: 112–120.

GINDES I, TEPERBERG-OIKAWA M, SHERMAN D. et al. Congenital cytomegalovirus infection following primary maternal infection in the third trimester. Br J Obstet Gynaecol 2008; 115: 1–6.

GOUARIN S, PALMER P, COINTE D. et al. Congenital HCMV infection: a collaborative and comparative study of vírus detection in amniotic fluid by culture and PCR. J Clin Virol 2001; 21: 47–55.

GRAS L, WALLON M, POLLAK A. et al. Association between prenatal treatment and clinical manifestation of congenital toxoplasmosis in infancy: a cohort study in 13 European centers. Acta Paediatr 2005; 94: 1721–1731.

GROSCH-WÖRNER I. HN beim Neugeborenen-Diagnostik und Therapie. Z Geburtsh Neonatol 2003; 207: 190–193.

HAJDI GY, MÉSZNER ZS, BÜKY B. Congenitalis varicella syndroma. Orv Hetil 1982; 123: 99-102.

HARGER J. H, ERNEST J. M, THURNAU G. R. et al. Frequency of congenital varicella synd rome in a prospective cohort of 347 pregnant women. Obstet Gynecol 2002; 100: 260–265.

HARTUNG J, ENDERS G, CHAOUI R. et al. Prenatal diagnosis of congenital varicella syndome and detection of varicella zoster vírus in the fetus a case report. Prenat Diagn 1999; 19: 163–166.

HARVEY D, HOLT D. E, BEDFORD H. Bacterial meningitis in the newborn: a prospective study of mortality and morbidity. Semin Perinatol 1999; 23: 218–225.

HAYDE M, POLLACK A. Clinical picture. Neonatal sign and symptome. In: Ambrois-Thomas P, Petersen E (eds): Congenital toxoplasmosis. Scientific background, clinical management and control. Springer Verlag, Paris 2000: 153–164.

HOF H, DÖRRIES R. Medizinische Mikrobiologie. Thieme, Stuttgart 2005.

HOLLIER L. M, HARSTAD T. W, SANCHEZ P. J. et al. Fetal syphilis: clinical and laboratory characteristics. Obstet Gynecol 2001; 97: 947–953.

HORVÁTH B, GRASSELY M, TURAY A, et al. Az intrauterin fertőzés és a szülés körüli agysérülések közötti összefüggés. Orv Hetil 2006; 137: 211–216.

HORVÁTH B, GRASSELLY M, LAKATOS és mtsa. Szülés alatt alkalmazott antibiotikus kezelés az újszülöttkori B csoportú Streptococcus fertőzések megelőzésére. Orv Hetil 1998; 139: 2899–2902.

JAFFE H. W. Updating the CDC’s STD treatment guidelines. Part 3: Diseases characterized by genital ulcers. Contemp OB/GYN 2002; 47: 9–113.

JAKOBOVITS Á. Intrauterin infekciók. Orv Hetil 2006; 147: 1723–1730.

KATUMBA-LUNYENYA J, JOSS V, LATHAM P. et al. Tuberculosis and extreme prematurity. Arch Dis Child Fetal Neonatol Ed 2005; 90: F178-F179.

KENNESON A, KANNON M. J. Review and meta-analysis of the epidemiology of congenital cytomegalovírus (CMV) infection. Rev Med Virol 2007; 17: 253–276.

KIMBERLIN D. W. Neonatal herpes simplex infection. Clin Microbiol Rev 2004; 17: 1–13.

KOCH WC, HARGER JH, BARNSTEIN B, et al. Serologic and virologic evidence for frequent intrauterine transmission of human parvovírus B19 with a primary maternal infection during pregnancy. Pediatr Infect Dis J 1998; 17: 489.

KRISTÓF K, LATKÓCZY K, ROZGONYI E. Mikrobiológiai és infekciós szerológiai diagnosztikai lehetőségek és perinatalis infekciók esetén. Orv Hetil 2002; 144: 2147–2157.

KRIVÁCSY G, HORÁNYI M. Congenitalis varicella. Magy Nőorv L 1974; 51: 91–94.

LAARTZ B. W, NAVARTZ H. J, HOLT D. et al. Congenital tuberculosis and management of exposures in a neonatal intensive care unit. Infect Control. Hosp Epidemiol 2002; 23: 573–579.

LAFORET E, LYNCH C. Multiple congenital defects following maternal varicella. N Engl J Med 1947; 236: 534–537.

LANDRY ML, MULLANGI P, NEE P, et al. Herpes vírus simplex vírus type 2 acute retinal necrosis 9 years after neonatal herpes. J Pediatr 2005; 146: 836-838.

LEBECH M, JOYNSON D. H. M, SEITZ H. M. et al. Classification system and case definitions of Toxoplasma gondii infection in immunocompetent pregnant women and their congenitally infected offspring. Europ J Clin Microbiol Infect Dis 1996; 15: 799–805.

LEE A, BAR-ZEEV N, WALKER S. P. et al. In utero herpes simplex encephalitis. Obstet Gynecol 2003; 102: 1197–1199.

LIN M. S, ARTEGA L. A, DIAZ L. A. Herpes gestationis. Clin Dermatol 2001; 19: 697–702.

LIPITZ S, YINON Y, YAGEL S. V. et al. Prenatal diagnosis and outcome of congenital CNV infection in twin pregnancies. Ultrasound Obstet Gynecol 2005; 26: 313.

MANDELBROT L, LE CHENANDEC J, BERREBI A. et al. Perinatal HIV/1 transmission >In teraction between Zidovudine prophylaxis and mode of delivery in the French Perinatal Cohort. JAMA 1998; 28: 551–561.

MARTON T, MARTIN W. J, WHITTLE M. J. Hydrops fetalis and neonatal death from human parvovírus B19 unusual complication. Prenat Diagn 2005; 25: 543–545.

MATSUDA H, KAWAKAMI Y, FURUNYA Y. et al. Intrauterine therapy for cytomagalovírus-infected symptomatic fetus. Br J Obstet Gynaecol 2004; 111: 756–757.

MATSUDA H, SOKAGUCHI K, SHIBASAKI T. et al. Intrauterine therapy for parvovírus B19 infected simptomatic fetus using B19 IgG-rich high titer gamma globulin. J Perinat Med 2005; 33: 561–563.

McGREGOR J. A. Varicella-zoster infection in pregnancy. Contemp OB/GYN 2002; 47: 4755.

MELLWILLE C, KEMPLEY S. T. Treatment of invasive candida infection in neonate with congenital cutaneous candidiasis. Pediatrics 2001; 108: 216.

MENDLING W. Herpes genitalis in der Schwangerschaft. Geburtsh Frauenheilk 2013; 73: 756–769.

MEZEY I, BARCSAY E. Humán immundeficiencia vírus (HIV). In: Nagy B, Lázár L, Rigó J Jr (szerk): Praenatalis molekuláris genetika. Semmelweis Kiadó, Budapest 2011: 144-145.

MEZEY I, RIGÓ Z. Rubeola. In: Nagy B, Lázár L, Rigó J. Jr (szerk): Praenatalis molekuláris genetika. Semmelweis Kiadó, Budapest 2011: 133–136.

MÉSZNER Z. Várandósok varicella-zoostere. Nőgyógy Onk 2003; 8: 185–186.

MIHÁLY I, TRETHON A, ARÁNYI ZS. és mtsai. A 2011. évi B19 humán parvovírus fertőzésekről szerzett tapasztalatok. Orv Hetil 2012; 153: 1948–1957.

MOORE M. R, SCHRAG S. J, SCHUSCHAT A. Effect of intrapartum antimicrobial prophilaxis for prevention of group B-streptococcal disease on the incidence and ecology of early onset neonatal sepsis. Lancet Infect Dis 2003; 3: 201–213.

MUSTONEN K, MUSTAKANGAS P, VALANNE L. et al. Congenital varicella-zoster infection after maternal subclinical infection: clinical and neuropathological findings. J Perinatol 2001; 21: 141–146.

MYLONAS I. Herpes genitalis in der Schwangerschaft. Gynecologe 2011; 44: 623-629.

MYLONAS I, FRIESE K. Zytomegalie – Infektion des Fetus. Von der Forschung zur Klinik. Geburtsh Frauenheilk 2005; 65: 465–473.

NAGY B, LÁZÁR L, BÁN Z, és mtsai. A congenitalis toxoplasmosis és kimutatása. In: Nagy B, Lázár L, Rigó J Jr (szerk): Praenatalis molekularis genetika. Semmelweis Kiadó Budapest 2011: 106-112.

NAGY B, LÁZÁR L, NAGY G. R. és mtsai. Toxoplasma gondii kimutatása magzatvízből kvantitatív valós idejű PCR-módszerrel. Orv Hetil 2007; 148: 935–938.

NAGY A, STREITMAN K, PINTÉR S. és mtsai. A congenitalis cytomegalovírus-fertőzés kimenetele újszülött korban nem prognosztizálható. Gyermekgy 2005; 56: 426–432.

NATALIA A, VALCAVI P, MEDICI MC, et al. Cytomegalovírus infection ina an italian population: antibody prevalence, vírus excretion and maternal transmission. New Microbiol 1997; 20: 123–133.

NESHEIM S, HENDERSON S, LINDSAY M. et al. Prenatal HIV testing and antiviral prophylaxis at an urban hospital Atlanta, Georgia, 1997-2000. Morb Mort Wkly Rep 2004; 52: 1245–1250.

NYMAN M, SKJÖLDEBRAND-SPARRE L, BROLIDEN K. Non-hydropic intrauterine fetal death more than 5 months after primary parvovírus B19 infection. J Perinat Med 2005; 33: 176-178.

ODIBO A. O, CAMPBELL W. A, FELDMAN D. et al. Resolution of human parvovírus B19 in duced nonimmune hydrops after intrauterine transfusion. J Ultrasound Med 1998; 17: 547–550.

OKUMUS N, ONAL E. E, TURKYILMAZ C. et al. A case report of neonatal convulsions due to maternal herpes gestationis. J Clin Neurol 2007; 22: 488–491.

ORTIZ J U, OSTERMAYER E, FISCHER T. et al. Severe fetal cytomegalovírus infection associated with cerebellar hemorrhage. Ultrasound Obstet Gynecol 2004; 23: 402–406.

ORTONNE J. P, HSI B. L, VERRARDO P. et al. Herpes gestationis factor reacts with the amniotic epithelial basement menbrane. Br J Dermatol 1987; 117: 147–154.

PASTUZAK A. L, LEVI M, SCHICK B. et al. Outcome after maternal varicella infection in the first 20 weeks of pregnancy. N Engl J Med 1994; 330: 901–905.

PENN Z. J, AHMED S. Human immundeficiency vírus in pregancy. Curr Obstet Gynecol 2003; 13: 321–328.

PETERSEN E. E. Infektionen in Gynäkologie und Geburtshilfe. 5. Aufl. Thieme, Stuttgart 2010.

PETERS M. T, NICOLAIDES K. H. Cordocentesis for the diagnosis and treatment of human fetal parvovírus infection. Obstet Gynecol 1990; 75: 501–504.

PETIGNAT P, VIAL Y, LAURINI R. et al. Fetal varicella-herpes zoster syndrome in early pregnancy: ultrasonographic and morphological correlation. Prenat Diagn 2001; 21: 121–124.

PICARD F. J, BERGERON M. G. Laboratory detection of group B Streptococcus for prevention of perinatal disease. Eur J Clin Microbiol Infect Dis 2004; 23: 665–71.

PICONE O, VAULOUP C, CORDIER A. G. et al. Late onset of ultrasound abnormalities in a case of periconceptional congenital cytomegalovírus infection. Ultrasound Obstet Gynecol 2008; 31: 476–483.

PICONE O, VAULOUP-FELLOUS C, CARDIER A. G. et al. A series of 238 cytomegalovírus primary infections during pregnancy: description and outcome. Prenat Diagn 2013; 33: 751–758.

PICONE O, TEISSIERN, CORDIER A. G. et al. Detailed in utero ultrasound description of 30 cases of congenital cytomegalovírus infection. Prenat Diagn 2014; 34: 518–524.

PILLAY T, KHAN M, MOODLEY J. et al. Perinatal tuberculosis and HIV-1 considerations for resource, limited settings. Lancet Infections Diseases 2004; 4: 155–163.

POSFAY-BARBE K. M, WALDER E. R. Listeriosis. Pediatr Rev 2004; 25: 151–156.

PRENATAL HIV Testing and antiviralprophylaxis at an Urban Hospital Atlanta, Georgia 1977-2000. Morbidity and Mortality Weekly report 2004; 52: 1245–1248.

PROBER C. G. Central nervous system infections. In: Behrman R. E, Kliegman R. M, Jensen H. B. (eds): Nelson Textbook of Pediatrics, Saunders, Philadelphia 2004.

PRUSA A. R, HAYDE M, PANZEDNBÖCK B. et al. Die Konzequenzen der gestationalen Promptinfektion mit Toxoplasma gondii für das Kind. Pediatr Res 2002/2003; 62: 651–658.

QUERESHI F, JACQUES S. M, BENDON R. W. et al. Candida funisitis: a clinipathologic study of 32 cases. Pediatr Dev Pathol 1998; 1: 118–124.

REVELLO M, GERNA J. Diagnosis and management of human cytomegalovírus in the mother, fetus and newborn infant. Clin Microbiol Rev 2002; 15: 680–715.

ROBERT-GANGNEUX F, GAVINET M-F, ANCELLE T. et al. Value of prenatal diagnosis and early postnatal diagnosis of congenital toxoplasmosis: Retrospective study of 110 cases. J Clin Microbiol 1999; 37: 2893–2898.

SALT A, FREEMAN K, PRUSA A. és mtsai. Determinants of response to a parent question naire about development and behavior in 3 year olds. European multicentre study of congenital toxoplasmosis. BMC Pediatr 2005; 5: 21.

SCHRAG S. J, ZELL E. R, LYNFIELD R. et al. A population based comparison of strategies to prevent early-onset group B streptococcal disease in neonates. N Engl J Med 2002; 347: 233–239.

SCHRAG S. J, ZYWICKI S, FORLEY M. M. és mtsai. Group B streptococcal disease in the era of intrapartum antibiotic prophylaxis. N Engl J Med 2000; 342: 15–20.

SCHULZE-OECHTERING F, ROTH B, ENDERS G, et al.Kongenitales Varicellsyndrom besteht eine Infektionsgefahr für die Umgebung? Z Geburtsh Neonatol 2004; 208: 25–28.

SEMPRINI A. E, FIORE S. HIV and reproduction. Curr Opin Obstet Gynecol 2004; 16: 257–262.

SHORNICK J. K. Herpes gestationis. J Am Acad Dermatol 1987; 17: 539–556.

SINHA A. K, HIRD M. F. Congenital cutaneous candidiasis with funisitis. Arch Dis Child 2005; 90: 425.

SONNTAG J, KACZMAREK D, BRINKMANN G. et al. Subdurale gekammerte Abssszesse nach neonataler Colimeningitis. Z Geburtsh Neonatol 2004; 208: 32–35.

SÖDERLUND M, VON ESSEN R, HAAPASAARI J. et al. Persistence of parvovírus B19 DNA in synovial membranes of young patients with and without chronic arthropathy. Lancet 1997; 349: 1063.

STAGNO S. Significance of cytomegaloviral infections in pregnancy and early childhood. Pediatr Infect Dis 1990; 9: 763–764.

STAHELIN-MASSIK J, CARREL T, DUPPENTHALER A. et al. Congenital tuberculosis in a premature infant. Swiss Med Wkly 2002; 132: 598–602.

STARKE RS, SMITH MH. Tuberculosis. In: Remington J. S, Klein J. O. (eds): Infections diseases of the fetus and newborn. WB Sasunders Company, Philadelphia 2001: 1184–1187.

STRAFACE G, SELMIN A, ZANARDO O. et al. Herpes simplex vírus infection in pregnancy.

Infect Dis Obstet Gynecol 2012; 2012: 385–397.

SYROCOT STUDY GROUP: Effectiveness of prenatal treatment for congenital toxoplasmosis: a meta analysis of individual patients data. Lancet 2007; 369: 115–112.

SZABÓ J, MOLNÁR L, PECH E. és mtsai. A B-csoportú Streptococcus fertőzés terhesség alatti szűrésével szerzett tapasztalataink: megelőzhetők-e a súlyos újszülöttkori fertőzések? Orv Hetil 2002; 143: 1479–1482.

SZOMOR K. Humán parvovírus B19 (B19) In: Nagy B, Lázár L, Rigó J. jr (szerk): Praenatalis molekularis genetika. Semmelweis Kiadó, Budapest 2011: 136–139.

SZOMOR K, MEZEY I, TAKÁCS M. Hepatitis vírusok In: Nagy B, Lázár L, Rigó J. jr (szerk): Praenatalis molekuláris genetika. Semmelweis Kiadó, Budapest 2011: 141–144.

TAGGARO A, GARCIA-ALIZ A, ALARCON A. Congenitalis syphilis: B2 microglobulin in cerebrospinal fluid and diagnosis of neurosyphilis an affected newborn. J Perinat Med 2006; 33: 79–82.

TILL A, RÓZSAI B, KOVÁCS B. és mtsai. Újszülöttkori cytomegalovírusfertőzés kezelése genciklovirrel. Orv Hetil 2006; 147: 609–612.

TOKODI I, PUSZTAI R, DEÁK J. és mtsai. A congenitalis cytomgalovírus-fertőzés postnatalis diagnosztikájának lehetőségei: két eset kapcsán. Orv Hetil 2004; 145: 919–923.

TOLFESTAM T, PAPADOGIANNALIS N, NORBECK O. et al. Frequency of human parvovírus B19 infection in intrauterine fetal death. Lancet 2001; 357: 1494.

UGWUMADU A. Infection and fetal neurologic injury. Curr Opin Obstet Gynecol 2006; 18: 1–6.

VASS G, ANTAL ZS, KATONA M, és mtsai. Neonatalis lupus erythematosus: irodalmi öszszefoglalás egy esetbemutatás kapcsán. Orv hetil 2007; 148: 2051–2055.

VERMEHREN J, SCHRÖDER H. Konnatale Tuberkulose. Z Geburtsh Neonatol 2003; 207 Suppl: S49.

VERSTRAELEN H, VANZIELEGHEM B, DEFOORT P. et al. Prenatal ultrasound and magnetic resonance imaging in fetal varicella syndrome: correlation with pathology findings. Prenat Diagn 2003; 23: 705-709.

VINCZE M, MÓZES K, KOVÁCS K. és mtsai. Erythema anulare formájában jelentkező neonatalis lupus erythematodes eseteink kapcsán. s erythematus eseteink. Gyermekgyógy 2006; 1: 65–70.

VIRCHOW R. Zur pathologischen Anatomie des Gehirns. I. Congenitale encephalitis und myelitis. Virchows Arch Pathol Anat 1867; 38: 129–141.

VON KAISENBERG CS, JONAT W. Fetal parvovírus B19 infection. Ultrasound Obstet Gynecol 2001; 18: 280–288.

WAGGONER-FOUNTAIN L. A, GFROSSMAN L. P. Herpes simplex vírus. Pediatr Rev 2004; 25: 86–92.

WASKOW C, KLAUWER D, GEIDEL C, et al. Extreme Früfgeburtlichkeit und Parvovírus B19-Infektion in der Schwangerschaft. Z Geburtsh Neonatol 2006; 210: 533-534.

WHITLEY R, KIMBERLIN D, ROZZMAN B. Herpes simplex víruses. Clin Infect Dis 1998; 26: 541–553.

YAEGASHI N, NINUMA T, CHISAKA F. et al. The incidence of and factors leading to parvovírus B19-related hydrops fetalis following maternal infection: report of 10 cases and meta-analysis. J Infect 1998; 37: 28–35.

ZALEL Y, GILBOA Y, BERKENSHTAT M. et al. Secondary cytomegalovírus infection can cause severe fetal sequelae despite maternal preconceptional immunity. Ultrasound Obstet Gynecol 2008; 31: 417–420.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero