Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek


A magzat áttéti daganatai az anyából

A magzatban az anya daganataiból származó metastasisok bekövetkezhetnek. A malignus sejtek bejuthatnak mind a lepénybe, mind a magzatba. A tumorféleségek áttétképződésének gyakorisága: malignus melanoma 32%, leukaemia és lymphoma 15%, emlőrák 13%, tüdőrák 11%, sarcoma 8%, nemi szervi rák 3%, gyomorrák 3%, és egyéb elsődleges daganat 15%. Több szerző a boholy inváziót a magzati részvétel jellemző bizonyítékának tekinti (Foc 1987; Heite és Kadden 1972; Potter és Schenemann 1990; Rothman és mtsai 1973). Ugyanakkor tudjuk, hogy a placenta gát a leukaemiával szemben. Leukaemiás magzat születését leukaemiás anyától még eddig nem közöltek.
Cameron még 1890-ben beszámolt arról, hogy a placenta anyai oldalán az intervillosus terekben az anya kóros vére volt, míg a magzati oldalon ettől függetlenül normális vérsejtek voltak láthatók. Dokumentáltan vannak esetek, amelyekben a boholyinváziót nem követte a daganat magzatba terjedése. Néhány szerző arra utalt, hogy a trophoblast fizikális gátat képez a daganatban lévő idegen anyai antigénekkel szemben (Fox 1987; Hörmann és Lemtis 1964). Kimutatták a tumorsejtek pusztulását az intervillosus terekben (Rothman és mtsai 1973).
A magzatbolyhokat a külső syncytioblast és a belső cytotrophoblast a Langhans réteg fedi. A syncytiotrophoblastba magvas sejtek phagocytosisát és a trophoblastban a daganatsejtek destrukcióját mutatták ki (Wang és mtsai 1983).
Elektronmikroszkóppal bizonyították, hogy a phagocytált sejtek anyai eredetűek és hogy ezek a sejtek enzimatikus emésztésnek voltak kitéve, ami által elvesztették metastatizáló képességüket. A magvas sejtek kimutatása a syncytiotrophoblastban heveny lymphoid leukaemiában igazolta a trophoblast sejtek phagocyta képességét. Saját esetünkben a 21 éves asszony, aki hét éve myeloid laukaemiában szenvedett és szült a magzatbolyhok közti terekben a vérsejtek között a myelocyták domináltak, de promyelocyták, myeloblastok és érett granulocyták is voltak szép számmal. Nem voltak ritkák az eosinofil szemcsézettségű myeloid sejtek sem. A chorionbolyhok ereiben viszont fehérvérsejtek nem voltak megfigyelhetők (Jakobovits 1955).
 

A humán magzat klinikopatológiája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave