Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

I/5. Praenatalis gyógyszerek, drogok okozta magzati megbetegedések

Számos tényező: az anya étredje, az éhezés, radioaktív besugárzás, higany-, ólom- gyógyszermérgezés az organogenesis idején, vagyis a terhesség elején fejlődési rendellenességeket, a terhesség későbbi szakaszában pedig funkcionális eltéréseket válthatnak ki. Az utóbbiakat nevezzük magatartási teratogenesisnek (Mittendorf 1995; Reinisch és mtsai 1995).

A contergan (thalidomid) nevű készítmény nyugtató hatásának régebben nagy irodalma volt. Nagyon kellemes és jó hatású volt, de később kiderült, hogy a magzatok súlyos végtagrendellenességeit váltotta ki, ha terhesek az embryogenesis periódusában szedték.

A diethylstilbestrol (DES) hatásának a későbbi nemi szervi malignus átalakulások miatt széles körű irodalma van, illetve volt. Ezt a stilbént, ami nem szteroid, (szájon át szedhető aktív ösztrogént) 1938-ban szintetizálták. Szerkezetileg a természetben előforduló 17béta ösztradiol szteroid hormonhoz hasonló. Hatása miatt ajánlották és sokan szedték 1948 és 1977 között fenyegető vetélés és koraszülés esetén ezek megelőzésére. Az 1970-es években észlelték, hogy a DES-t szedett terhesek lányai hüvelyében és cervixében évek mulva világos sejtes rák keletkezett. A legfiatalabb beteg 7 és a legidősebb 42 éves volt. Ezenkívül méh és hüvelyfejlődési rendellenességeket és primér infertilitást figyeltek meg. A DES hatásnak kitett méh cervixe szignifikánsan rövidebb, mint a kontrolloké. A méh arteria pulzatilitas indexe a lutealis fázisban kisebb. Ezekkel a leletekkel magyarázható DES kitétel után az előforduló endometriosis, spontán vetélés, magzati retardált növekedés vagy praeeclampsia (Missner és mtsai 2004). A méhen belül DES hatásnak kitettek kevésbé fertilisek és később szülnek, mint a hatásnak ki nem tettek, gyakoribb a méhen kívüli terhesség, a terhességi veszteség és koraszülés (Senekjian és mtsai 1988; Stillman 1982; Wilkox és mtsai 1995).

A DES hatásnak méhen belül kitett fiúkkal kapcsolatosan microphallust, hypospadiasist, cryptorchidismust, here hypoplasiát, abnormális ondóleletet írtak le (Gill és mtsai 1977; 1979; Klip és mtsai 2002; Mittendof 1995; Schumacher és mtsai 1981). Mások jó és rosszindulatú daganatokat (seminoma és mellékhere cisztákat) figyeltek meg, a magzati korban DES hatásnak kitett férfiakban (Conley és mtsai 1983). Egyesek viszont eltéréseket nem találtak a férfi nemi szervekben a DES hatására, igaz viszont az alkalmazott adag tízszer kisebb (12,046 mg versus 1,429 mg) volt (Lears és mtsai 1984).

Egyes vizsgálatok szerint a praenatalisan DES hatásnak kitett egyének között nagyobb arányban vannak a balkezesek, ami felveti a központi idegrendszer szerepét 1994; Scheirs és Vingerhoets 1995). A terhesek DES kezelésének megszüntetésével és az idő (1984) múlásával a probléma jelentőségét vesztette.

Állatkísérletek és emberen történt vizsgálatok bizonyítják, hogy az első trimesterben alkalmazott dexamethazon befolyásolja a vesét, a hasnyálmirigy béta sejtjeit, az agyfejlődést, növeli a szorongást, orofacialis hasadék képződést vált ki, csökkenti a születési súlyt, szegényebb a szókincs, az iskolai és szociális alkamatosság. Hajlamosít a felnőttkori hypertensiora és hyperglycaemiára.

A metaanalízis arra utal, hogy az anya terhesség alatti kávé ivása növelheti a gyermekkori heveny lymphoblastos leukaemia és akut lymphoid leukaemia veszélyét (Cheng és mtsai 2013).

A dohányzás széles néprétegeket érint. A terhes nők 20%-a dohányzik. Németországban a dohányzás csökkentésére tett törekvések ellenére a dohányzó nők gyakorisága állandó 29,3%. A rendszeresen dohányzó nők legmagasabb 29,7 százaléka a 18–29 éves korcsoportban van. A nemdohányzók 10%-a az otthoni környezetben rendszeresen ki vannak téve a nikotin hatásnak (Kröger és mtsai 2000). Úgy látszik a terhesség nem képes megelőzést gyakorolni a dohányzással szemben, mert legkevesebb 11–13% az összes várandós közül naponta legalább egy cigarettát szív.

A dohányzás hatása függ a cigaretta minőségétől, a dohányzás mértékétől és a szervezet ellenállóképességétől. A naponta elszívott cigaretták száma fordított viszonyban van a magzat születési súlyával és minél többet dohányzik a terhes, annál nagyobb a kilátása a magzat növekedésének retardálódására (Jakobovits és Jakobovits 1986). A naponta 10 cigarettánál többet szívók esetében fokozott a 28. hét előtt bekövetkezett idő előtti burokrepedés (England és mtsai 2013). A méhen belüli nikotinhatás később károsítja a felismerési (kognitív) képességet és a magatartásfejlődést. A paszszív dohányzó nők gyermekei fejlődésében ugyanez fordul elő. Az anya terhesség alatti dohányzása később a gyermekeinek a különböző cselekvés végrehajtó készségét zavarja. A nikotin az idegsejtek proliferációját idő előtt befejezi (Daseking 2015).

A cigarettafüst nikotint és szénmonoxidot tartalmaz. A nikotin fő anyagcsere termékének a kotininnek a koncentrációja az anya és a magzat hajában szoros összefüggésben van az elszívott cigaretták számával. A nikotin a lepényen átjutva a fejlődő agy kolinerg és noradrenerg pályáira hat, amelyek később az autonóm mechanizmust ellenőrzik. A lepény és a magzati szövetek károsodása a terhesség korai stádiumában kezdődhet, ezért a dohányzást már a terhesség elején csökkenteni vagy elhagyni kell.

A dohányzásnak van heveny és idült hatása. Hevenyen csökken az intervillosus terek véráramlása, de 15 percen belül normalizálódik. Az ismételt dohányzás a tartós véráramlás csökkenéssel a magzat retardált növekedését váltja ki (Lehtovirta és Forss 2005).

A dohányzás közvetlen hatására a magzat szívműködése és a köldökarteria ellenállása fokozódik, az arteria cerebri media véráramlás sebesség hullámformáinak indexei csökkenek, az agykímélő hatásnak megfelelően. A dohányzók retardált magzatainak a magatartási státusai késve fejlődnek, a szív receptorok érzéketlenek mert talán a dohányzás az autonóm szívfunkció ellenőrzésén változtat, gyakoribb a hirtelen bölcsőhalál.

A dohányzó terhesek magzatai retardáltak, magatartásuk abnormális. A terhesség alatti dohányzás növeli a magzatok lóláb, dongaláb keletkezésének veszélyét és a veszély az elszívott cigaretták számával növekszik (Czeizel és mtsai 1994). A dohányzásnak méhen belül kitett egyéneknek később az idegi fejlődésük abnormális, a mentális fejlődésük deficites, a beszédképességük, kifejező- és felfogóképességük hátrányos. Figyelmük, tanulási készségük gyenge. Ezeknek a gyerekeknek 3–7 éves korukban a figyelmük tartama csökken fokozottan impulzívak. Kifejlődik figyelemhiányos hiperaktivitás (attention deficit hyperactivity disorder). Az intelligencia kvóciensük alacsonyabb (Day és mtsai 2000; Fried és mtsai 1992; Kristjansson és mtsai 1989; Milberger és mtsai 1996; Naye és Peters 1994; Streissguthn és mtsai 1984). Ovodáskorukban az észlelőképességük, az exekutív (végrehajtási) funkciójuk, döntési készségük gyengébb (Daseking és mtsai 2015; Julvez és mtsai 2007). Az első 7 évben gyakoribb az asztma kialakulása a légzőrendszer fejlődésére történt hatás következtében (Jaakola és Gissler 2004).

A dohányzás gyakran társul az alkoholizmussal és nem ritkán a drogfogyasztással. A két szer együttes használata kombinálja a kettő káros hatását. Az alkohol és dohánytermékek jelenleg a leggyakoribb vegyi anyagok, amelyek a lepényen keresztül a magzatba jutnak. Ezek élvezete negatív életstílust képvisel és kedvezőtlen hatása van a magzatra. Becslés szerint ez a reprodukciós korban lévő nők 10%-át jelenti (Boyle 2002). Az Egyesült Királyságban a 16–24 éves nők 27%-a hetenként legalább egyszer vesz részt ivászatban (Office of National Statistics 2002). Az ebbe a korcsoportba tartozó nők többségének terhessége nem tervezett. Így a terhesség korai szakában is bekövetkezhet az alkohol abusus, amikor a magzat különösen érzékeny az alkohollal szemben.

A terhesség alatt nagyobb mennyiségű alkoholt ivókban gyakoribb (70%) az ADH2-1/3 genotípus, mint a nem ivókban (44%). Az afrikai származású magzati alkohol szindrómások 60%-ának van ADH2-1/3 allel genotípusa szemben a nem beteg újszülöttek 29%-ával. Az ADH2-3 (minőséget meghatározó gén) a fehérekben 1%-nál is ritkább, a feketékben viszont 25%ban fordul elő. Nem minden alkohol abúzusban szenvedő nő gyermekében manifesztálódik a magzati alkoholkárosodás. Az ADH2-1/3 genotípusú anyáknak jelentősen nagyobb a fogékonyságuk arra, hogy magzataik, illetve csecsemőjük növekedésben retardált és vagy magzati alkohol szindrómás arcuk legyen (Chambers és Jones 2002; Stoler és mtsai 2002). Az ADH2-1/3 genotípusú anyák újszülöttei jobban veszélyeztetettek, mivel több alkoholt isznak mint az ADH2-1/1 genotípusúak (Stoler és mtsai 2002). Az ADH2-3 allel az alkohol nagyobb mérvű anyagcseréjével társul és lehet, hogy az alkohollal szembeni toleranciája nagyobb.

A kórélettani folyamat nem ismeretes, de gyanítható a szabadgyök képződése, amely a magzat fejlődő szöveteiben sejtkárosodást okoz. Az alkohol fogyasztásához gyakran más drógok (marihuana, nikotin, koffein) használata társul, amelyeknek szintén káros hatásuk van a magzatra. Ezért az alkohol tiszta hatását sokszor nehéz meghatározni, mivel több anyag hatása összegeződik.

A magzat viselkedése a központi idegrendszer aktivitását tükrözi. Az alkohol éppen ezt károsítja. Az alkoholnak van heveny hatása, de sokkal inkább maradandó a hatás.

A hevenyen intoxikált szülőnők újszülöttei alkohol szagúak, a központi idegrendszerük deprimált és hypoglycaemiások. Az alkohol csökkenti a magzatmozgásokat és a hangra adott reakciót, befolyásolja az agy funkcióját, csökkenti a száj és légzőmozgásokat. Az alkohol heveny hatására a magzatok 1/3-a normálisan reagál a többi vagy nem vagy lagymatagul reagál. A tünetek főleg a későbbi években mutatkoznak és a kisiskoláskorban figyelhetők meg. A habituális készség csökkent, ami sok pszichológiai képesség gyengeségének alapja. A gyenge habituáció az agy strukturális károsodására utal (Hepper és mtsai 2012). A csecsemők reakció ideje meghosszabbodott, magatartásuk abnormális. A praenatalis alkoholhatásnak jellegzetes abnormális spektruma van: strukturális defektek, intellektuális és magatartási problémák, beleértve mentális betegségek és egyéb másodlagos alkalmatlanságok (Jones és mtsai 2006). Az alkohol késlelteti a központi idegrendszer érését. Az intelligencia kvóciens csökkent. Az alkohol szindróma további tünetei: tanulási nehézségek, gyenge észlelés, mozgás és beszédkésésben nyilvánul meg (Mittendorf 1995). A terhesség alatti alkoholivás ártalmas az idegfejlődésre. Az agykárosodás nem reverzibilis, csupán a másodlagos rokkantság kifejlődése előzhető meg (Vall és mtsai 2015).

Az idült súlyos alkoholivók magzatai növekedésben és később mentálisan is retardltak, arc anomáliáik vannak, amelyek a magzati alkohol szindrómára karakterisztikusak (Litle és Wendt 1991). Az arc morfológiai eltérései: az arc közepének hypoplasiája, hosszú felsőajak barázda, vékony felsőajak, kis szemek széles térközzel és a belső szemzúgot fedő redővel, felsőajak hasadék, microcephalia, corpus callosum hiány, kisagyi abnormalitások, microphthalmia, pitvari és kamrai septum defektus, ízületi anomáliák, bőr és csontváz abnormalitások, reszketés (Lodha és mtsai 2005). A leírt pylorus stenosis oki vagy társulásos szerepe kérdéses. Előfordulnak még központi idegrendszeri és idegfejlődési abnormalitások (Wisniewski és mtsai 1983), továbbá prae- és postnatalis növekedési deficit. tremor, hyperaktivitás, tanulási nehézségek, gyenge észlelés. Később a mentális fejlődésűk deficites. A praenatalisan alkoholhatásnak kitett gyermekek felnőtt korukban is észrevehetők a hiányos figyelem problémái, problémák a minden napos élet ügyeinek megoldásában, csökkent a tervezési-szervezési képességük, a jövőbe látásuk, nem látják cseledeteik következményeit (Hepper 2009). Fokozottan fordulnak elő felnőtt antiszociális tünetek, gyakoribb az alkohol-, nikotin- és dróg-függés (Sokol és mtsai 2003). A fentiek összességét nevezzük magzati alkohol szindrómának (Fetal alcohol syndrome).

Megemlítjük még a tízévkörüli gyermekek alkohol ivásának és a cigarettázásának is a kettős káros hatását: a figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (Matuszka és mtsai 2015).

Az alkohol és dohány után a barbiturátokkal való visszaélés volt a leggyakoribb az Egyesült Államokban 1950 és 1970-es években. Becslés szerint 22 millió egyén volt kitéve méhen belül ennek a hatásnak (Reinisch és Saunders 1982; Wesson és Smith 1977). A méhen belül phenobarbital hatásnak kitett egyéneknél felnőtt korukban intelligencia deficitet és az észlelő képességre káros hatást figyeltek meg. Ártalmas környezeti hatások befolyásolhatják a praenatalis biológiai inzultust és a negatív hatást fokozhatják (Reinisch és mtsai 1995).

Az anyának adott antiepileptikumok negatív hatással vannak a méhen belül kitett egyének fejlődésére és a későbbi észlelő képességre (Gaily és mtsai 1990; van der Pol és mtsai 1991). A terhesség folyamán az antidepressáns használata autista rendellenességet idéz elő (King 2016).

A metaanalizissel végzett vizsgálatok eredményei felvetik a koffein terhesség alatti hatásának a gyermekkori heveny lymphoblastos leukaemia a heveny myeloid leukaemia keletkezésében játszott szerepét. Az anya fokozott kávé bevitele az acut leukaemia gyermekkori kezelésének rizikóját növeli (Cheng és mtsai 2013).

A kokain hatásnak kitett magzatok az 1F és 4F státusban több és a 2F státusban kevesebb időt töltenek. Ez a szokványos magzati viselkedés megszakítására és a központi idegrendszerre való direkt hatásra utal (Hepper 1995). A kokaint élvező terhesek magzatai a növekedésben elmaradtak: a magzat növekedés standard deviációtól 63%-ban és a gestatiós kor standard deviációjától 33%-ban. A praenatalis kokainhatásnak kitett magzatok növekedése szimmetrikusan retardált, különösen a microcephalus figyelhető meg (Bandstra és mtsai 2001). A méhen belüli kokain a motoros fejlődésre kedvezőtlen hatású.

A heroin a magzat agyának arteria mediájában az ellenállást fokozza. a diasztólés áramlást nagymértékben csökkenti, sőt meg is szünteti. A heroin megvonás után helyreáll a normális vérkeringés (Jakobovits és Jörn 1996).

Az antihypertensiv Losartan a 2. és 3. trimeszterben adva az anyának oligohydramniont, magzati tüdő hypoplasiát, hypoplasiás koponyacsontokat és a magzat elhalását okozhatja (Saji és mtsai 2001).

Az anyának adott morfin átjut a lepényen és ott valamint a magzati erekben vasoconstrictiot, a köldökarteriában pedig diastole kimaradást vált ki (Collins és mtsai 2005). A magzat magatartásán változtat: csökkenti a légzőmozgásokat és a nem-stress tesztet, ezáltal a biofizikális teszt értéke csökken (Kopecki és mtsai 2000).

McGlone és mtsai (2013) methadonnal kezeltek dróg (opiátokat, benzodiazepineket és kannabinoidokat) használó várandósokat. Az újszülötteknek zsírsav etilészter szintjüket vizsgálták, hogy a praenatalis alkohol szintjét kimutassák. Az anyák újszülötteinek, akiknek methadont rendeltek el és a terhesség alatt több dróg hatásának voltak kitéve majdnem felénél további túlságos alkohol (excessust) állapítottak meg.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero