Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

Epehólyag

A terhesség 7. hetében az előbél mellső részén máj diverticulum keletkezik, amely kezdetben tömör és a 12. héten kanalizálódik. Az epehólyag hüvelyi ultrahanggal a terhesség 14–16. hetében 99,9%-os biztonsággal kimutatható (Blazer és mtsai 2002). A vizsgálata azonban a 24–32. hét között kedvezőbb (Goldstein és mtsai 1994). Az epehólyag típusosan ovális, tojásdad, vagy könnycsepp alakú. Folyadékkal telt echoszegény képlet a has jobb, felső kvadránsában, az intrahepaticus köldökvénától jobbra.

Az epehólyag kontraktilitásának gyakorisága a magzat korával párhuzamosan növekszik. A kontraktilitás az anya étkezésétől független.

Casaccia és mtsai (2002) szerint a kóros epeút antenatalis kórismézés jellegzetességei:

az echo nélküli kis ciszták a máj hilusában, biliáris cisztára gyanúsak,
az echót adó nagy, vagy növekvő ciszták choledochus cisztára gyanúsak,
echót adó kis stabil ciszták „nem elzáródott” epeút cisztára utalnak,
a ki nem mutatható epehólyag inkább biliaris atresiára, mint cisztára mutat. Biliáris atresiát 22 hetes ikermagzatban ultrahanggal bizonyítottak, amit a műtéti lelet is igazolt.

Az epeút nem láthatósága 0,11%-ban fordul elő. Ennek közel 2/3-a izolált jelenség és a kimenetele kedvező, annál is inkább, mert később az epeút mégis láthatóvá válik. A nem látható epehólyag eseteinek 41%-ában anomáliák fordulnak elő, ami egy későbbi nyilvánvaló rendellenesség szindróma része lehet.

Az epeút-rendellenességek között megemlítjük a magzati epeút elzáródását, az epehólyag agenesisét, ami a terhességmegszakítás javallatát képezi (Casaccia és mtsai 2002). A biliaris atresia a leggyakoribb hepatobiliaris sebészeti rendellenesség és az újszülött cholestasisos sárgaság mintegy 50%-át képezi. Társuló betegség lehet a májcirrhosis nyelőcső varixxal (Amae és mtsai 2002).

A hosszabb ideje fennálló cholestasis biliaris cirrhosist és portalis hypertensiót eredményezhet (Lugo-Vicente 1995, MacKenzie és mtsai 2001). A korai diagnózis ideje általában a terhesség 20. hete (Redkar és mtsai 1998).

A magzatban előfordulnak még epekövek is. A legtöbb esetben az echo gén kövek feloldódnak. A feloldódást gyorsíthatja az ursodeoxycholinsav (Munjuluri és mtsai 2005).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero