Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

Therápiás beavatkozások

A szonográfiával kórismézett magzati urológiai rendellenességek 34%-ának műtétre lenne szüksége. Nagy nehézséget képez a dysplasiás, hydronephrosisos és polycystas vesék elkülönítése. Elzáródás esetén sorsdöntő a magzat veséjének funkciója. Mint már említettük az olygohydramnion gyenge vagy hiányos veseműködésre utal, de tesztként nem elég érzékeny, hogy megbízható legyen. Elfogadható eredményt ad viszont a magzat húgyhólyagjának punkcióval kapott vizeletvizsgálata.

A tágult vesemedencét praenatalisan ultrahanggal fel lehet fedezni. Gyakran spontán megszűnik (Swords, Peters 2015). Megszületés után is ajánlatos ellenőrizni. Ha túl nagy szonográfiás irányítás mellett a has és méh falán át meg lehet pungálni, illetve katéteres vesicoamnialis shuntöt alkalmazni. A shunt abban a reményben készül, hogy az obstructio megszüntetésével sikerül megelőzni a súlyos oligohydramnion okozta tüdő hypoplasiát. A beavatkozásokat illetőleg a vélemények eltérnek. A siker nyilván a vese és a tüdő elváltozások súlyosságától függ.

A valvula urethrae posterioris esetén a funkciót javítja ugyan a méhen belüli húgyhólyag drainage, a vesicoamnialis shunt, de a túlélés nem jobb a beavatkozás után. A műtétnek ugyanis el nem fogadható gyakoriságú a szövődménye. A magzati halálozás 43%. Hosszú távon a kimenetel prognózisán a beavatkozás nem változtat. A vese és a tüdő elváltozások a kórisme megállapításának idejében már irreverzibilisek lehetnek A méhen belüli beavatkozások után a túlélés 76–92%. A húgycső billentyűk az egyetlen világrajövetel előtt kórismézett uropathia, amelynél jelenlegi a sebészeti beavatkozás cystoscopia, vesicoamnialis shunt hasznos lehet. A 20. terhességi hét előtti shunt súlyos alsó húgyúti obstructio esetén előnyös lehet a vese és a tüdő funkcióra, de nem szükségszerüen a hólyagéra. Az egyéves kor utáni túlélés praenatalis kezelés után 91%-os. Az ismétlődő fertőzések fokozott veszélye megmarad. Az aszalt szilva has szindrómában a vizelés abnormalitás gyakoriságának a legnagyobb a kockázata. Az ok a húgyutak a sima izomszövetének csökkent és a kötőszövetének a megnövekedett mennyisége, ami csökkent detrusor kontraktilitáshoz vezet. Az alsó húgyúti obstructio prognózisa még a 21. század elején is kedvezőtlen.

A magzati sebészet obstructív uropathiában csak gondosan válogatott betegeknél alkalmazható, súlyos oligohydramnion és normálisnak látszó vesék esetén. A vesicoamnialis shunt kritériumai: ne legyen vese cystas dysplasia, a karyotípus és a vesicocentesissel kapott magzati vizelet biokémiai eredménye legyen normális. A méhen belüli műtét súlyos congenitalis anomália vagy kromoszómális rendellenesség esetén hatástalan és helytelen.

Társbetegségek az esetek negyed részében fordulnak elő.

Végül, de nem utolsó sorban a beavatkozásokkal kapcsolatos anyai morbiditást is meg kell említeni. A transzfúziót is szükségessé tevő vérzés kockázata közel 10%-ban fordul elő. A korai postoperativ szakban közel 40%-ban fordul elő a nem cardiogen tüdő oedema. Ez a legtöbb esetben enyhe, csak oxigén pótlást tesz szükségessé, de elég jelentős, mert szükséges lehet a reintubatio, a tocolysis abbahagyás és a mesterséges lélegeztetés.

A szövődmények miatt csak egyöntetű és drámai magzati előny esetében indokolt a magzati sebészeti beavatkozás. Fejlődési rendellenességek rizikója esetén a kromoszómális vizsgálat javasolt amniocentesis vagy chorion boholy mintavétel útján. A negatív lelet azonban nem jelenti azt, hogy „semmi baj”, mert még genetikai rendellenesség, mint cysticus fibrosis, vagy szervi elváltozás, mint veleszületett szívbetegség előfordulhat (Langford 2001).

Itt említjük meg a vizelet visszatartása által kiváltott triászt. A túltelődés pedig a hólyag feszülését idézi elő. A vizelés késztetése a közös saccralis parasympathicus nucleus paraganglion neuron idegellátásnak szexuális (penis pseudo erectiós) vonzata van (Rampin, Giulliano 2001). A teli hólyag okozta vizelés késztetésének mivel többnyire éjjel, alvás közben fordul elő, nocturnalis pseudo erectiót, kialvás előtti felébredést, álmosságot vált ki. Aki álmos és ásít és nyújtózkodik. 1. a hólyag feszülése. 2. a pseudo erectio. 3. A pandculatio együttesen egy triászt képez.

A triász elindítója a hólyagtelődés, az „ingerkulcs”, ami vizeléskésztetést vált ki. Ennek társjelensége a szexuális stimuláció nélkül bekövetkező pseudo erectio, ami közösülésre kevésbé alkalmas állapotot jelent, felnőtt esetében. A hólyagtelődés és a pseudo erectió párhuzamos bekövetkezését a már említett közös idegellátás magyarázza. A hólyag teltsége és a vizeléskésztetés a kiváltott pseudo erectióval együttesen zavarja az alvást, felébreszt. Az álmosság pedig ásítást és nyújtózkodást, egyszóval pandiculatiót vált ki. Tehát a triász elindítója a hólyag feszülése, ami nem csak prae, hanem post natalisan is előfordulhat.

A vizelet-visszatartás pseudo erectió és a pandiculatio eltérő magatartásképek, mégis együttesen fordulnak elő. Ennek oka, hogy együttes kiváltójuk a hólyagfeszülés. (II/4-4 a, b ábra)

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1439ahmkp_1807/#m1439ahmkp_1807 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1439ahmkp_1807/#m1439ahmkp_1807)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1439ahmkp_1807/#m1439ahmkp_1807)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

II/4-4 a, b ábra. A magzat gáttáji ultrahangfelvétele. A bal oldali képen a pseudo erectióban levő penis látható. A jobb oldali képen az ásító, nyújtózkodó magzat bal kezével a fejéhez nyúl.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero