Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

Zygozitás és chorionicitás

A veszélyhelyzetek meghatározói a zigozitás (a megtermékenyített petesejtek száma) és a chorionicitás (a chorialis burkok száma).
Az ikerterhességeket a zygozitásuk és a chorionicitásuk alapján osztályozzuk. Zygozitás a két nem ivarsejtjeinek egyesüléséből keletkező új sejtféleség. Chorionicitás a chorion megoszlása a magzatok számának viszonylatában. Egy- és több petéjűség (uni- binovular; like and unlike) aszerint, hogy egy zygóta osztódik két- vagy többfelé, illetve eleve több petesejt termékenyül meg, tehát eredetileg is több zigóta keletkezik.
A két- vagy több petéjű ikrek, di- vagy heterozygota vagy más néven fraternalis ikrek esetén egy menstruációs ciklusban két vagy több petesejt érik meg és jut ki a petefészekből, amelyeket egy-egy ondósejt termékenyít meg. Ezek az ikrek csak annyira hasonlítanak egymásra, mint általában a testvérek: nemük, vércsoportjuk, hajuk és a szemük színe is eltérhet.
Az egypetéjű (monovular) monozygota vagy identikus ikrek egy petesejtből és egy ondósejt megtermékenyítéséből erednek. A megtermékenyített petesejt (a zygóta) azonban korán két egyenlő képességű részre hasad és két külön egyén fejlődik belőlük. A szétválás annál tökéletesebb, minél később következik be. Az egypetéjű ikerterhességek keletkezésével kapcsolatban felmerül a petesejt öregedésének kóroktani jelentősége. A petesejt nem a ciklus közepén, hanem késve jut ki a tüszőből, amit bizonyít, hogy az egypetéjű ikerembriók és koramagzatok fejlettség szerinti életkora 6-7 nappal kevesebb, mint az utolsó menstruáció alapján számított életkoruk (Iffy és mtsai 1975; 1983; Leveno és mtsai 1979). Az ovulatio előtti túlérés, vagy intrafollicularis oocyta öregedés degenerációhoz vezethet. Az egypetéjű ikrek genetikailag identikusak, azonos a nemük, a vércsoportjuk, a testi és pszichés tulajdonságaik is nagyon hasonlítanak.
Ikerterhességek azonban gyógyszeresen is előidézhetők többes tüsző éréssel vagy a méhen kívüli több megtermékenyített petesejt- (zygóta) bevitellel.
III/2-1. ábra. Az ikermagzatok zygozitásának és chorionicitásának megoszlása. A kétpetéjűek csak dichoriálisok lehetnek. Az egypetéjűek mono- és dichoriálisok lehetnek
 
III/2-2. ábra. Dichoriális-diamniális ikerpár szonográfiás képe. A burkok placentáris tapadásánál háromszögletes keresztmetszetű choriális „szövetikercsúcs” vagy lambdajel látható
 
A dizygóta ikreknek mindig külön amnionjuk és chorionjuk van, az egypetéjűek 1/3-ának dichorialis, 2/3-ának viszont monochorialis magzatburka van (III/2-1. ábra). Az első trimeszterben könnyű ultrahanggal ezt megállapítani. A kétpetéjű ikrek között négyes válaszfal van és a lepény tapadásánál a choriális szövet háromszög alakban hatol be a chorialis lemezek közé, ezt nevezzük iker csúcsnak (lambdajel) (III/2-2. ábra). Az egypetéjű ikrek esetében a két amn ionból álló elválasztó septum között chorialis szövet nincs: T zóna (III/2-3. ábra). A placenták összenőhetnek vagy különállók lehetnek.
 
III/2-3. ábra. Monochorialis-diamnialis placentatio: a két amnionlemez olyan vékony, hogy csak egyes szakaszai ábrázolódnak. Közöttük chorialis szövet, nincs „T jel”
 
A monozygóták 2/3 része diamino-monochorialis. A mo nochorialisok mindig egy petéjűek és csak azonos neműek lehetnek. A monozygóták le hetnek nem identikusak, eltérhet a születési súlyuk, genetikai betegségük és veleszületett anomáliájuk, de eltérő nemű magzatok a közös chorionon belül nem fordulnak elő (Benirschke 1961). A monochorialis diamnialis ikrek perinatalis halálozása gyakoribb mint a dichorialisoké (Edwards és Beard 1998). A mortalitás legjelentősebb oka a koraszülés, aminek előidézője a polyhydramnion.
Gyakorlatilag a kaukázusi rassz fehér populációjában a hármas ikrek 16%-a monochorialis és 72%-a trichorialis. Nigériában viszont a hármasok 72,5%-a a trichorialis és csak 2,5%-a monochorialis (Nylander 1975).
Monoamnialis-monochorialis az összes iker 0,1–2,3%-a (Benirschke és Kaufmann 1990; Tessen és Zlatnik 1991) Ezek a legritkábbak, de az összes iker között a perinatalis halálozásuk a leggyakoribb: 30–70% (Benirschke és Kaufmann 1990). A monoamnialis terhesség ultrahang jeleinek kritériumai (Rodis és mtsai 1997): 1. egyetlen lepénytömeg, 2. a magzatok között burok nincs, 3. a magzatoknak azonos a neme, 4. a magzatvíz egyenlő mennyiségű és 5. a magzatok szabadon mozognak.
A monoamnialis monozygota ikrek között van a legnagyobb ikrek közti különbség (Steiner és mtsai 2012). Leggyakrabbak a veleszületett anomáliák. Leggyakoribb a köldökzsinórok összefonódása, ami a 10–40%-os perinatalis halálozás fő okozója (Carr és mtsai 1990; Tissen és Zlatnik 1991). A cardiotocographias és Doppler ultrahang ellenőrzés hetenként ajánlatos. Változékony deceleratiók vagy kóros Doppler jelek esetében tüdőérlelést kell végezni és ha a helyzet javul naponta háromszor CTG vizsgálat indokolt. Ha a magzat állapota nem javul a császármetszés javallt (Golaszewski és Berger 1997).
A köldökzsinór elölfekvésének veszélye a repedés, amelyen át a magzat elvérezhet (Kobak és Cohen 1939; Whithause és Kohler 1960).
 
A humán magzat klinikopatológiája

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave