Raskó István

Genetika és egészség


A modern ember demográfiai története

Az emberi faj demográfiai történetének megírásához a genetikai módszerek új perspektívát jelentenek, és jól kiegészítik a régészeti leletekből levonható következtetéseket. A paleontológia nagy erőssége, hogy időben és térben tud elhelyezni eseményeket, és mint ilyen meghatározhatja azt a kapcsolatrendszert, amelyben az evolúciós események lejátszódtak. A paleontológia viszont nem tudja kimutatni a génáramlást, mivel ha azok mérsékeltek, nincs a külső megjelenésben, a fenotípusban is megjelenő, látható jele. A genetika a jelen populációk vizsgálatából rekonstruálja a múltbeli evolúciós történéseket. A genetikai adatok könnyen begyűjthetők, és miután a régi demográfiai események lenyomatai megtalálhatók napjaink populációiban, így igen informatívak is. Minden genetikai adat azt mutatja, hogy a modern ember származási fáján az első szétválás az afrikai és nem afrikai populációk között, mintegy 190 000 évvel ezelőtt történt. A modern emberek ősei Afrikán belül, a fosszilis adatok alapján Kelet-Afrikában élhettek, és onnan népesítették be az afrikai kontinenst. Csak egy kis populáció, lehet, hogy egyetlen törzs hagyta el Afrikát kb. 100 ezer évvel ezelőtt, és kezdte meg azt a migrációt, amely Földünk benépesítéséhez vezetett. A történetnek ezt a részét a mitokondriális DNS és az Y-kromoszóma meséli el. A populáción belüli legnagyobb mitokondriális DNS-variabilitást az afrikai populációk mutatják. Ez azt jelenti, hogy ezek a legősibb populációk (itt volt a legtöbb idő arra, hogy az új mutációkat hordozó mitokondriális vonalak felhalmozódjanak). A vándorlás két irányban indult el. Az elsőn, a déli tengerparti útvonalon az anatómialiag modern emberek 60–40 ezer évvel ezelőtt érték el Ausztráliát és Óceániát. Az ebből a vándorlásból származó ágak eljutottak Kínába, Japánba. A második vándorlási útvonal, az ún. centrális út a Közel-Keleten, Perzsián át vezetett Közép-Ázsiába, ahonnan minden irányba migráció indult, amely aztán kb. 40 ezer évvel ezelőtt elérte Európát, Kelet- és Északkelet-Ázsiát és Amerikát. Még nem tisztázott, hogy a két út közötti szétválás már Afrikában bekövetkezett, vagy csak a Nyugat-Ázsiába történt belépés után.

Genetika és egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 840 8

Hogyan szabályozza táplálkozásunk a génkifejeződést és a betegséghajlamot? Mik az őssejtek, és mire használhatjuk őket a gyógyításban? Hogy változtatja meg a bennünk élő mikrovilág a betegséghajlamunkat? Mi a hálózati medicina, és mi a jelentősége a gyógyszerfejlesztésben? Milyen genetikai alapon fejlesztett vakcinákkal küzdhetünk az új típusú fertőzések ellen? Hogyan befolyásolja a méhen belüli fejlődés a későbbi betegséghajlamunkat? Hogyan alkalmazhatjuk saját genetikai adataink megismerését az életminőség javításában? Van-e az őseink földrajzi eredetével összefüggő betegséghajlamunk?

A TámPont könyvek sorozat új darabja, a Genetika és egészség érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rasko-genetika-es-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave