A fordulat lényege a háztartások gépesítése volt: a mosógép, a porszívó, a centrifuga, a turmixgép, a villanyvasaló, a kenyérpirító, a mosogatógép elterjedése. Mindez egyenes folytatása volt az ipari korszak fordulatának: a sparherd megjelenésének, a vezetékes víz, villany és gáz bevezetésének. Bár szinte valamennyi háztartási gép elvét és első változatát már a 19. században kidolgozták, a gépek tényleges elterjedése a fejlett nyugat-európai országokban is csak az 1950-es években következett be. Mivel hagyományosan női munkákat váltottak ki, elterjedésük elsősorban a nők szerepével lehetett összefüggésben. Amíg a középosztály asszonyai nem akartak vagy nem tudtak munkát vállalni a házon kívül, addig a férfitársadalomnak nem volt fontos, hogy a háztartási gépek ugyanolyan tempóban terjedjenek, mint mondjuk a telefon. Amikor a munkába álló középosztálybeli nők száma elért egy kritikus tömeget, egyszerre megjelent a kereslet a háztartási gépekre: részben pénzük, részben szükségük volt arra, hogy a háztartási munkákat egyszerűsítsék. A háztartási gépek elterjedésének nyilván más okai is voltak, és vissza is hatott a nők egyenlősödési folyamatára. Elősegítette a férfiak részvételét a háztartási munkákban, ami először főként Északnyugat-Európában volt tetten érhető. Ismét egy óriási jelentőségű történelmi életmódfordulatról van tehát szó, amely technikai változásokat indukált, és amelyet támogattak a technikai újítások.