Életmódtörténet III.
Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig
Kezdettenek innya
Ott semmi gazdálkodás nem volt, hanem az kinek micsodás étek volt előtte vagy legközelebb hozzá, az melyiket szerette, abból enni kezdett ki-ki; nem vala akkor szokás, hogy az vendég innya [inni] kérjen, ha valaki akkor mondotta volna, hogy: glasz wein [pohár bor, boros pohár], soha bizony nem tudta volna, […] gaz vajat kér-e vagy mit, eleget adatott az gazda. Elsőbben is, mikor annak volt az ideje, veres mázatlan fazékban beadták az ürmösbort, azután megint hasonló fazékban másféle bort, rendre egymás után ittanak; nem vala ekkor híre az karafinának [borosüvegnek], mert ha eléhoztad volna, hogy karafin, más megharagudott volna, mert azt gondolta volna, hogy kurafiázod; nem vala híre a kredenciának [tálalóasztalnak] is. […] Két kézzel beadják vala az asztalhoz az nagy veres fazék bort, két kézzel veszik vala asztalhoz bé, két kézzel fogván, úgy hajtják vala fel, úgy isznak vala, mégis jóízűn esik vala. Az asszonyoknak rendszerint ezüstpohárban adtanak bort bé, az kik, mondani, alig mártották meg az ajkokot benne, s rendre úgy adták elébb [továbbadták a poharat].
Tartalomjegyzék
- Életmódtörténet Anyagi kultúra 1500–tól napjainkig
- Impresszum
- Előszó
- 1. Népesedés és élelmezés
- Demográfia, népességhullámzás
- Élelmezés a kora újkorban
- Élelmezés a 19–20. században
- A 19. század történelmi fordulata
- Gépesítés
- Egyre több hús
- Műtrágya
- Vegyszeres permetezés, rovarirtás
- A kereskedelem szerepe
- Tartósítás – a konzerv
- Konzervipar és a cowboyok
- Tartósító csomagolás
- A jégszekrénytől a hűtőszekrényig
- Hűtőipar, mélyhűtés
- Sűrítmények, félkész termékek
- Malmok és kenyérgyárak
- Cukorgyártás
- A javulás kalóriában és centiben
- Túltápláltság és rögeszmés fogyás
- A ritka európai éhínségek erősítik a szabályt
- Európán kívül ma is éheznek
- A 19. század történelmi fordulata
- A 19–20. század konyhája
- Az italok
- A magyar konyha kialakulása
- Forrásszövegek
- 2. Egészségügy és higiénia
- Betegségek, járványok az újkorban
- Színre lép az orvos
- Közegészségügyi intézkedések
- Az orvoslás újításai
- Higiénia az újkorban
- A higiénia diadala
- Létbiztonság és ijedelmek – összegzés
- Forrásszövegek
- Egészséges életmód a 16. században
- A debreceni sebészek céhlevele (1583)
- Mit tegyen az orvos és a borbély pestis idején? (1739)
- Intézkedések kolera idején (1831)
- Betegségek a 19. század végén
- Az állam a közegészségügyért
- Népi gyógymód a 19. századi városban
- Szemléletváltás az orvoslásban: Korányi Sándor
- Fürdők, feredős mesterek
- Egykorú írások a kora újkori tisztálkodásról
- A tisztálkodás tárgyai Magyarországon a 16–17. században
- Paraszti tisztálkodás a 20. század elején
- Városi higiénia a 20. század elején
- Higiénia a 20. század elején
- 3. Ember és környezet
- 4. Ember és technika – erő, fény, távolság
- Bevezetés
- A kora újkor
- Az ipari korszak (1750–1950)
- A fény terjedése a villany előtt
- A villany és a fény
- Fény és olaj
- Új anyagok
- A technika otthon
- Közlekedés vízen és vasúton
- Az autó
- Az első gépkocsik
- Az automobil-őrület és szabályozása
- Az automobilok Magyarországon
- Autósiskola, jogosítvány, szabályok
- A magyar autó
- Az autók átalakítják az utakat
- Aszfalt, villanyrendőr, körforgalom, parkolóóra Pesten
- A patikától a benzinkútig
- Az autók ellepik az utcákat
- Autó és életmód
- Az autó szerepe a gazdaságban
- Az első gépkocsik
- Közlekedés a levegőben
- Forrásszövegek
- I. Gyárak, gépek
- II. Mindennapi technika a 18–19. században
- III. A közlekedés technikájának fejlődése
- Egy technikai megaprojekt: a Lánchíd
- Az első hazai vasutak
- Cammog a nyírségi vicinális
- A vasúti resti a századfordulón
- Egy napon arra ébred, hogy szárnya van – a bicikli
- Az első autó Detroitban
- A vágyott és rettegett autó
- Kocsi és presztízs a Kádár-korban
- A határolatlan tér érzése – a repülés
- A rutinos pilóta
- Bevezetés
- 5. Ember és technika – információ
- Az információk terjedése és a posta
- A távírótól a drót nélküli távíróig
- A papírtól a sajtóig
- Elektronikus információk
- A fényképtől a moziig
- A 20. század második fele – a tévé kora
- A számítógép kora
- A CD-től a mobilig
- A lézer
- A CD és a DVD
- A telex
- Fax a telefon előtt
- Az optikai kábel
- Az internet születése
- A World Wide Web
- Új kultúra
- A mobilrobbanás
- Az okostelefon
- A mobil Magyarországon
- Az internet és a mobil hatásai – megnyíló távlatok
- Az új világgal kapcsolatos aggodalmak
- Leszakad vagy felzárkózik a „harmadik világ”?
- Az információs társadalom
- A lézer
- Gondolatok a technikai fejlődésről – összegzés
- Forrásszövegek
- I. Az információ technikája
- A posta
- Posta, parasztszekér és előfogat
- A Chappe-féle távíró
- A telefon
- Az elektronikus média világpremierje – a Telefonhírmondó
- Jövendölések a moziról
- Diákok a némafilmek bűvöletében
- Mozi, a hatalom
- Az első amatőr rádióépítők
- A mikrofon mögött – beszélhetek az emberiséggel
- Izgalom a készülék előtt
- Rádió a háttérben
- Kossuth és a fonográf
- A posta
- II. A technikai fejlődésről
- Felhasznált irodalom
- A képek, térképek és ábrák forrása
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 844 6
Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép? Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.
Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-iii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
