Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Farsangi regölés

Baranya megyében s a Dunántúlon elszórtan másutt is, a farsangköszöntés zeneileg a regölés származékának tekinthető.1666A megfelelő dallammotívumok használatán kívül idézi is annak áldomásra vonatkozó szövegeit – keverve az időszak disznótoros kántáiban egyébként másutt is ismert elemekkel –, s ismétli jókívánságait. Az adatok forrásértékét növeli, hogy a farsang szórakozásait szórványosan az ország más vidékein is kísérik a regöléssel kapcsolatot mutató énekek, olyan helyeken tehát, ahol az István-naphoz kötött szokásnak egyébként nyoma sincsen. Diószegi Vilmos az Alföldön mutathatott rá farsangi regölésekre, a Palócföldön pedig nemcsak a farsangosok felvonulásának neve emlékeztet a „regölés” szóra, hanem a Dunántúlhoz hasonlóan előbukkannak a regös elemek a húshagyókeddi, lakomával végződő kántában is (15. példa).1667

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave