Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor

A sirató és rokonsága

Ezek után kell újra megvizsgálnunk a diatonikus siratók és a belőlük származó dallamoknak kapcsolatait. Ez a réteg azért nagy fontosságú, mert vele egy nem ötfokú, diatonikus, feltehetően finnugor örökséget lehet kimutatni a magyar népzenében, tehát egy sokkal régebbi hagyományt, mint az ötfokú dallamok bármelyike. Siratóinknak obi-ugor dallamokkal és strofikus magyar dallamokkal való összehasonlítása óta (Szabolcsi 1934, 1937b, C. Nagy 1947, Vargyas 1950–53) két munka hozott új anyagot vagy új szempontot a kérdés tárgyalásába: az MNT V. siratókötete és Dobszay tanulmánya (1973, majd kandidátusi disszertációja – kézirat). A nagy siratógyűjtésből kiderült, hogy sokkal több típusa él ennek a műfajnak, mint korábban hittük; különösen az oktávterjedelmű „nagy sirató” mutat kadenciái és hangneme tekintetében nagy változatosságot. (Dúr, moll, fríg, la- és szo-pentaton hangsorok, egy-, két-, három-, négy-, ötkadenciás formák, amelyek közt a korábban ismert 5

inkább csak a palóc területen él, a kvartviszonyokat mutató 5

képlet pedig elég ritkán az Alföldön és a szomszédos dél-dunántúli részeken.)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Zenetudomány

Az őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero