Tartalomjegyzék

• MAGYARORSZÁG ZENETÖRTÉNETE I. KÖZÉPKOR
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_rightI. fejezet. A magyar zene őstörténete
  • Bevezetés
  • A Volga–Káma-terület zenéje
  • Magyar dallamok és a Volga–Káma-vidék
  • Kitekintés Európa felé
  • A kvintváltás fejlődése
  • A nem kvintváltó ötfokú stílus
  • Egyéb típusok
  • A sirató és rokonsága
  • A siratótípus az obi-ugoroknál
  • Őstörténeti tanulságok
  • A nagyar népzene fejlődése a honfoglalásig
• chevron_rightII. fejezet. Középkori zeneéletünk és Európa
  • Előzmények
  • Egyházi zeneélet
  • Főúri zeneélet
  • Városi zeneélet
  • Népzenei élet
• chevron_rightIII. fejezet. Udvari zene
  • Középkori udvari zenekultúra
  • Regös, igric, jokulátor
  • Magyar vándorzenészek Európában
  • Trubadúrok, minnesängerek a magyar udvar környezetében
  • Udvari zene, királyi muzsikusok Mátyás korában
  • A vokális zene
  • A hangszeres zene
  • Az ajánlásokról
  • Udvari zene Mátyás király halálától 1541-ig
• chevron_rightIV. fejezet. Zeneoktatás és zeneelmélet
  • Zeneoktatás
  • A középkori zeneoktatás keretei és gyakorlata
  • Zeneelmélet
• chevron_rightV. fejezet. Hangjegyírás
  • A paleográfia hozzájárulása a középkori zenetörténethez
  • Német neumaírások
  • A vonalrendszer bevezetése
  • A magyar notáció
  • A magyar notáció formai jellemzése
  • A magyar notáció és az európai hagjelzésfajták
  • A magyar notáció története és társadalmi szerepe
  • Gótikus notációk
  • A metzigót notáció
  • A metzigót–magyar keveréknotáció A keverékírás kimutatása saját kutatásaim eredménye, lásd . Az itt szereplő forrásanyag irodalmunkban eddig leegyszerűsítve a „gótikus notációt” reprezentálta, egybevonva a metzigót notációval, lásd . 140–2.
  • A kvadrát notáció
  • A cseh notáció
  • A menzurális írások hatása
• chevron_rightVI. fejezet. Hangjegyes források
  • A forráshelyzetről általában
  • Árpád-kori források
  • Késő középkori egyházmegyés források (első csoport)
  • Késő középkori egyházmegyés források (második csoport)
  • Késő középkori szerzetes források
  • Retrospektív források a 16–17. századból
• chevron_rightVII. fejezet. Gregorián műfajok
  • A gregorián örökség Magyarországok
  • A gregorián ének liturgikus keretei
  • Európai és magyar rítusok
  • A gregorián stílusok és változatrendszerek
  • „Magyar gregoriánum”?
  • Recitatív műfajok
  • Ima-tónusok
  • Lekció-tónusok
  • Zsoltár-tónusok
  • A zsolozsma énektételei
  • Antifónák
  • Responzóriumok
  • Himnuszok
  • A magyar szentek zsolozsmái
  • A trópus a zsolozsmában
  • A mise énektételei
  • A proprium missae énektételei
  • Az ordinarium missae dallamai
  • A sequentiák
  • A trópus a misében
  • Küéönleges énekalkalmak
  • A gregoriánum életútja Magyarországon
• chevron_rightVIII. fejezet. Többszólamúság
  • A középkor polifón gyakorlata
  • Többszólamú források
  • Stílusok
• chevron_rightIX. fejezet. Anyanyelvű énekköltészet
  • Az anyanyelvű népének
  • Epikus jellegű énekköltészet
• chevron_rightX. fejezet. Középkori népzenénk
  • Írott és íratlan források
  • chevron_rightA naptári ünnepel énekei
    • Lucázás, ostyahordás
    • chevron_rightKarácsony
      • Kiáltás-formula
      • Versrecitálás
      • Laza szerkezetű dúr hexachord dallamok
      • Önálló tételek
      • Hangszeres zene
    • A regösének
    • Köszöntők (December 26–27.) és Aprószentek-napi virgácsolás
    • Újesztendő-köszöntés
    • Vízkereszt
    • chevron_rightFarsang
      • Farsangi regölés
      • Farsangi játékok, alakoskodók
    • Balázs-járás és Gergely-járás; kántálók
    • Farsang vége és böjti idő – a tavaszi időszak szokásai
    • Pünkösdölő
    • A Szentiváni Ének
  • chevron_rightÉletalkalmakhoz kapcsolódó zene
    • Gyermekjátékdallamok
    • Felnőtt játékok
    • Párosítók
    • Lakodalom
    • Vágáns dalok és egyéb szórakoztató zene
    • Középkori tánczenénk
  • Balladák
  • Középkori népzenénk sokszínűsége és egysége
• Befejezés
• Rövidítések jegyzéke
• Bibliográfia (Az 1982 utáni munkák sajtó alattiak.)

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//