Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor

A középkori zeneoktatás keretei és gyakorlata

A zeneoktatás elsődleges rendeltetése szorosan összefügg azokkal a szervezeti keretekkel, melyekben helyet kapott. A középkori iskola – szervezetét tekintve – nem a késő római magániskolából fejlődött ki, hanem azokból a scholákból, melyek a pápa vagy püspökök körül összegyűjtött énekes és felolvasó gyermekek képzésére szolgáltak.479Az általános és az egyházi műveltség eszményének szerves összekapcsolása azonban a karoling megújulás nagy eredménye, s e kortól kezdve szorgalmazzák rendszeresen az egyházi és állami rendelkezések, hogy a püspökök tanítómestereket alkalmazzanak, a gyermekek oktatásáról gondoskodjanak, sőt a szegényebb sorsú ifjakat ingyen taníttassák.480De kihat az iskolatípus kialakulására egy ezzel párhuzamos esemény is: a püspökkel együttélő, közös istentiszteletekre kötelezett papi testületek megszilárdulása. Az iskola és e testület kölcsönösen egymásra van utalva, a tanárok maguk is tagjaivá válnak az istentiszteleti közösségnek, majd 1100 körül e kettős arculatú intézmény végleges jogi formát nyer a káptalanban.481A káptalan, mint az istentisztelet folyamatosságáról gondoskodó, ugyanakkor iskolát fenntartó intézmény a püspöki székhelyen kívül is hat: szerves kapcsolatban áll a hasonló elvek szerint alakult plébániai (városi, falusi) iskolákkal.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Zenetudomány

Az őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero