Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Kitekintés Európa felé

Mielőtt az összefüggés történeti lehetőségét vizsgálnánk, s mielőtt a nem kvintváltó párhuzamok kérdését vennénk sorra, szembe kell néznünk azzal a kérdéssel is, hogyan kell értékelnünk a nyugati népeknél az európai énekkincsben mutatkozó kvintváltást és ennek ismeretében a fenti párhuzamokat? Bár a tárgyalt párhuzamok és a később tárgyalandók a kvintváltáson túl az ötfokúságban is, s azon túl az egyes dallamok egyéni sajátságában, illetve jellemző stíluselemeiben is jelentkeznek, így velük szemben egy kvintváltó szerkezet önmagában, eltérő stílusjegyek között semmi esetre sem jelentene hasonló súlyú egyezést, mégis érdemes magát a kvintváltás tényét is megvizsgálni. Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a Magyarországon jelentkező dúr kvintváltást, különösen táncdalokban, valamint nyugati eredetű dallamokban nálunk utólag jelentkező kvintváltó részleteket nem is kell különösen magyarázni: ahol a kvintváltó stílus olyan széles körű hagyományban él, mint itt, s táncdallamokban, hangszeres előadásban is számtalanszor elhangzott, ott már tudatosulhatott mint szerkesztési elv, és alkalmazhatták eredetileg nem kvintváltó dallamokban, sőt más stílusban is. Még szlovák és morva területen is számolnunk kell ilyen hatással, hiszen amióta balladáink (és egy sor régi népdalunk) nagy tömegű morva átvételét megismertük, valamint a déli morva területeken máig élő magyar tánc-, tánczene- és viseletdivatot, akkor az ott előforduló kvintváltó dallamokat is ebbe a körbe kell sorolnunk.

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave