Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Önálló tételek

Végül a betlehemezésben meggyökerezett, állandó szerkezetű, önálló dallamok közül is kiemelkedik néhány, elsősorban stílusa alapján középkorinak minősülő tétel. Legjelentősebb közülük a drámai, párbeszédes szövegű – más funkcióval már említett – Csordapásztorok, a szituációnak megfelelő saját versszakokkal.1605Mellette az erdélyi játéknak jelentős éneke az A Szűz egy fiat szült, egy templomi környezetben nem szereplő kanció: két hívósorból és refrénből összeillesztett, aszimmetrikus felépítésű dallam (közeli rokonai Erdélyből az A Szűz szülé szent Fiát, illetve országos gyakorlatban Krisztus Jézus született).1606S bár a pásztor-tematikával együtt járó betlehemes kanásztáncok között1607nyilvánvalóan sok újabb alakzat van, a nyelvezetet magát, sőt annak a betlehemes pásztorjátékkal való kapcsolatát szintén középkorba illőnek tarthatjuk. A kanásztánc, helyesebben vágánssor lüktetése már a középkori írásos betlehemes misztériumok egyik-másik tételén is érezhető.1608

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave