Eusebius Sofronius Hieronymus 345–348 között született a dalmáciai Stridonban. Erről a városról csupán annyit tudunk, amennyit ő maga mond a Hírneves férfiak című munkájának utolsó fejezetében: Stridon városa Dalmácia és Pannónia határvidékén feküdt; míg a gótok el nem pusztították (De viris illustribus 135). Elpusztítását 376 és 378 közé tehetjük. A város azonosítása nehéz, mert más korábbi vagy korabeli szerző nem említi. Bulić egy 1880-ban talált felirat alapján a mai Grabovóval (Grahovo, Grahovopolje) azonosította, de a felirat hitelessége és olvasata vitatható. A magyar és osztrák kutatók a Muraközben található mai Strigovóval azonosítják Brodarics István és Oláh Miklós megjegyzései alapján. Fodor István szerint az utóbbi azonosítás a valószínű, mert Oláh Miklós megállapítása, miszerint „Itt a Mura és Dráva folyók között van Strido, Szent Jeromos szülővárosa”, helyi hagyományon alapszik, amely a késő ókorig nyúlik vissza. Családja keresztény volt és a vidék gazdag földbirtokosai közé tartozhatott. Kisgyermekkorától kezdve vallásos szellemben nevelték: „a bölcsőtől kezdve katolikus tej táplált” – írja (Epistulae 82,2). A 4. században elterjedt szokásnak megfelelően érett ifjúként vette fel a keresztséget Rómában. Anyját sohasem említi, apját ritkán. Egy húga és egy öccse volt. Öccsét, Paulinianust sokat emlegeti műveiben: később vele együtt ő is szerzetes lett. A barbár betörések sok kárt okoztak birtokain; 397 körül eladta őket, hogy árukból betlehemi kolostorát fölépíthesse (Epistulae 66,14).