Egy térség mezőgazdasága, erdőgazdasága, energiagazdálkodása érzékeny az éghajlat megváltozására. Mivel egy régió gazdasága és klímája sok szálon kapcsolódik egymáshoz, ezért a régió jövőbeni éghajlatáról minél részletesebb információk szükségesek az antropogén eredetű klímaváltozások kockázatának becsléséhez. Közel egy évtizeden át a földi légkör egészét leíró modellekkel közelítették az éghajlati rendszer változásait. Az 1990-es évek elejére egyértelművé vált, hogy globális modellekkel technikailag lehetetlen regionális térskálán is megfelelő pontosságú becsléseket készíteni. Ezt elfogadva, a globális modellek eredményeit bemenő paraméterként felhasználó ún. beágyazott modelleket fejlesztettek ki, melyek képesek a nagy skálájú változásokat lebontani területileg finomabb skálára. Az Európai Unió V. keretprogramjának egyik jelentős kutatásában, a PRUDENCE projektben kilenc európai országból összesen 21 egyetem, nemzeti meteorológiai szolgálat és kutatóintézet vett részt. A kutatás futamideje 2001–2005, s a projekt fő célja regionális éghajlati szcenáriók meghatározása, s az európai klímaváltozások kockázatának és hatásainak a becslése volt. A vizsgálat egész Európára készült, a célidőszak a 21. század utolsó három évtizede (2071–2100), a térbeli felbontás 50 km volt. 2006 első felében jelentek meg a modellfuttatások első értékelhető eredményei, s ekkor váltak az interneten keresztül hozzáférhetővé számos meteorológiai paraméterre az eredmények. A legismertebb éghajlati szcenáriók közül egyetlen, a legpesszimistább (SRES A2) szcenárióra készültek el a modellszimulációk. Ez olyan forgatókönyvet jelent, ahol nem sikerül csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsátást, s a gazdasági fejlődés elsőbbséget élvez a fenntarthatósággal szemben. A referencia-időszak (melyre a tesztfutások készültek) minden esetben az 1961–1990 időszak volt.