Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


A Velencei-tó

Korábbi területe a lecsapolások és partrendezések miatt mintegy felére csökkent (21,5 km²), és mára már erősen összeszűkült a nyugati medencerészt korábban kitöltő, a mai tóval csaknem azonos méretű tó (mocsár), a Dinnyési-fertő (Nádas-tó). A nádasok a maradék részen az ismétlődő kotrások ellenére is mintegy 40%-ot tesznek ki. Az átlagos vízmélység alig több 1 m-nél. A víz utánpótlását a tó méreteihez képest nagy, mintegy 600 km²-es vízgyűjtő területről számos kis vízfolyás biztosítja. Köztük a Zámolyi-medencén átfolyó Császár-víz a legjelentősebb, de viszonylag jó szabályozó szerepét a rajta épült két víztározó (együttes kapacitásuk közel 30 millió m³) is segíti. Mivel torkolata és a túlfolyó dinnyés-kajtori-csatorna kifolyási helye egymás szomszédságában, a tó nyugati végén van, így a vízcsere (átöblítés) a tóban korlátozott. Ezért annak keleti felében mind a sótartalom (2500 mg/l), mind a szennyezettség nagyobb. A szabályozott vízpótlás ellenére a legutóbbi időben is előfordulnak erősen vízhiányos évek, s a tóra kiépült idegenforgalom védelmére erős viták közepette itt már megtörtént az átvezetéses vízpótlás (Kincsesbányáról). Egyes adatok szerint a tó az utóbbi másfél ezer évben 13-szor száradt ki. Mivel a Velencei-tó Budapesthez közeli fekvése miatt a II. világháború után fellendülő nyári idegenforgalom egyik legkorábbi célterülete lett, a tóra meglehetősen átgondolatlanul rázúduló idegenforgalmi terhelés súlyos veszélybe sodorta, és számos hátrányos következményével napjainkig kell birkózni.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave