Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Agrogén felszínformák

Az agrogén felszínformálás a Kárpát-medence sík és alacsony dombvidéki területein indult meg. A megtelepedést és földművelést az ármentes szinteken, a rét- és legelőgazdálkodást, valamint rideg állattenyésztést az ártereken kezdték meg. A kezdetleges földművelés nagyobb arányban a termékeny löszsíkságokon, csernozjom talajú ligetes mezőségein folyt (pl. Bácska, Cegléd–Lajosmizse–Kecskemét–Kiskunfélegyháza közötti kiskunsági terület, Nagykunság, Hajdúhát, Körös–Maros-köze, Mátraalja, Mezőföld, Mosoni-sík, Győr–Tatai-teraszvidék stb.), kisebb arányban a futóhomokos hordalékkúpsíkságokon (Duna–Tisza köze, Nyírség, Dél-Mezőföld, Észak-Bácska, Deliblát, Belső-Somogy) és a medenceperemi hordalékkúpfelszíneken (Pesti-síkság, Cserhát-, Mátra- és Bükkalja, valamint Harangod stb.). Az öntözéshez már a kezdetektől víznyerő gödröket mélyítettek, a telekhatárok kialakítása alkalmával számos helyen kősáncokat (bordák, koporsó alakú kőhalmok) emeltek. A mezők vízmentesítésének és öntözésének reliktumait a hagyományos paraszti melioráció morfológiai emlékeinek tekinthetjük, amelyeket ma Magyarországon csak az Őrségben találhatunk. Az ekés földművelés megkezdésével és az erdőirtások (napjainkban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó tarvágások) kiterjedésével a magasabb domb- és hegyvidéki tájakat is folyamatosan birtokba veszi az ember. A fakitermelés kezdeteitől jelen vannak a rönkök szállításának technikai emlékeiként az erdészeti utak, vasúti nyomvonalak, rámpák, csúszdák, favontatópályák, valamint az Erdős-Kárpátok, Máramarosi-havasok völgyeiben megmaradt, faúsztatáshoz épített gátak (pl. Fekete-Tisza, Talabor, Vasér, Róna, Apsa).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave