Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Barlangok

A Kárpát-medence összterületének alig 5%-át teszik ki a karsztos területek. A karsztos felszínek változékonyságával, természeti szépségükkel és a felszín alatti geológiai képződményekként megjelenő barlangokkal a természetvédelem fontos területét képezik. A barlang fontos adathordozó szerepet is betölthet, amely lehetővé teszi a karszt mélyebb rétegeinek tanulmányozását, amely az emberek számára esztétikai élményt nyújtó látványosság is. Ma már a Kárpát-medencében több mint 15 ezer barlangot tartanak nyilván, amelyek közül Magyarország területén több mint 4000 felfedezett barlangot ismerünk. Magyarország és Szlovákia határvidékén terül el a Kárpátok legismertebb karsztos felszínformákban bővelkedő és fejlett felszín alatti vízhálózattal, barlangokkal rendelkező mészkőterülete, a Gömör–Tornai-karszt. Északi része a Szlovák-karszt, déli része az Északi-középhegységhez tartozó Aggteleki-karszt a szomszédos Rudabánya–Szalonnai-hegységgel Magyarország legváltozatosabb karsztos tája. Itt található a Baradla–Domica barlang (a Domica ág Szlovákiában húzódik), amely Magyarország legrégebbi és legszebb, leggazdagabb cseppkőképződményekkel ékesített barlangrendszere. A Szlovák-karszt számos barlangja közül említhetjük a Gombaszögi-gyógybarlangot vagy a Szilicei-jégbarlangot, amelyet Bél Mátyás már 1723-ban leírt (Dénes 1992). Az Aggteleki-karszton található az ugyancsak nemzetközi hírnévre szert tett Béke-barlang (mint gyógybarlang), a Kossuth-barlang vagy a Vass Imre-barlang. Itt említjük meg Magyarország világhírű hévizes barlangjait. A termálbarlangokat magába foglaló Budai-hegység karsztos térsége kb. 60-70 km²-nyi vízgyűjtővel rendelkezik, és a jelenleg ismert barlangjáratok hossza közel 50 km. A Kárpát-medence különleges barlangjai közé tartoznak a jégbarlangok, mint a Dobsinai-, a Szkerisorai-jégbarlang vagy a gázfelhalmozódásáról ismert torjai Büdös-barlang.

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave