Tartalomjegyzék

• ÁLTALÁNOS NYELVÉSZETI TANULMÁNYOK XXVIII. • A többnyelvűség dimenziói: Terek, kontextusok, kutatási távlatok
• Impresszum
• chevron_rightSzerkesztői bevezető
  • Többnyelvűség, globalizáció, nemzetközi trendek
  • Terek, ideológiák, közelítések és kihívások
  • Terek, kontextusok, kutatási távlatok
  • Irodalom
• chevron_rightA nyelvi revitalizáció néhány elméleti és gyakorlati vonatkozása posztstrukturalista szemléletben
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A nyelvi veszélyeztetettség és revitalizáció elméleti vonatkozásai
    • chevron_right2.1. A nyelvi veszélyeztetettség kiértékelése
      • 2.1.1. Mérési módszerek és eszközök
    • 2.2. A nyelvi revitalizáció elméleti leírásának kezdetei
    • 2.3. Paradigmaváltás a nyelvi diverzitás és nyelvi revitalizáció kutatásában
  • 3. A nyelv és az identitás összefüggései
  • 4. Az elmélet és a gyakorlat összefüggései
  • 5. A nyelvi revitalizáció és a digitális technológiák összefüggései
  • 6. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_right„Vittem az ünüt az ulicába” • Heteroglosszia, diverzitás és standardizáció a moldvai magyar nyelvi revitalizációban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Nyelvi diverzitás és standardizáció a heteroglossziában
  • 3. Az adatok
  • 4. A moldvai magyar nyelv
  • 5. A moldvai magyar nyelv revitalizációja
  • 6. Nyelvi performancia és írásbeliség
  • 7. Következtetések
  • Irodalom
• chevron_rightFenntartható nyelvi sokszínűség? • Az európai nyelvpolitika jogi keretei
  • chevron_right1. A nemzetközi jog nyelvhasználatra vonatkozó szabályai, különös tekintettel az Európa Tanács dokumentumaira
    • 1.1. A Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája
  • 2. Az Európai Unió nyelvi joga és nyelvpolitikája
  • 3. Konklúzió: Alkalmasak-e a meglévő jogi keretek a nyelvi sokszínűség megőrzésére Európában?
  • Irodalom
• chevron_rightÚj paradigma vagy térfoglalás? • Nyelvhasználók a periférián és a többnyelvűség kritikai (nyelvi) tájképe
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A nyelvi tájkép kutatásának fő irányai, kapcsolódó területek
    • 2.1. A kezdetek
    • 2.2. Nagyvárosok
    • 2.3. Geoszemiotika
    • 2.4. A kutatások tárgyának kiszélesítése
    • 2.5. A térelméletek bevonása
    • 2.6. Nyelvökológia
    • 2.7. Nexuselemzés
    • 2.8. Szuperdiverzitás
    • 2.9. A nyelvi tájkép etnográfiai vizsgálata
    • 2.10. Nyelvpolitika és nyelvi tájkép
    • 2.11. Az iskola nyelvi tájképe
    • 2.12. Újabb perspektívák
  • chevron_right3. A többnyelvűség és a nyelvhasználat újraértelmeződései (?)
    • 3.1. Globalizált világ
    • 3.2. Komplex szemiotikai rendszerek vizsgálata
    • 3.3. Hangsúly a folyamaton
    • 3.4. Régi és új dinamikus terek
    • 3.5. Új beszélők
  • 4. Az új, globalizált és szuperdiverzív világ: Mennyire szuper és mennyire új?
  • 5. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightKözösségi kétnyelvűség Magyarországon: anyanyelv és kódváltás
  • 1. Anyanyelv
  • 2. Kódváltás
  • 3. Összegzés
  • Függelék
  • Irodalom
• chevron_rightNyelvmegtartás, identitás és nyelvi tudatosság az ausztráliai magyar diaszpórában
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az ausztráliai multikulturalizmus mint a kutatás kontextusa
  • 3. A magyar bevándorlók története Ausztráliában
  • 4. Nyelvi tudatosság: a nyelvmegtartás és a nyelvcsere szubjektív tényezői
  • 5. Angol−magyar diaszpórakutatások
  • chevron_right6. Kutatás a sydney-i magyar diaszpórában
    • 6.1. Kutatási módszerek
    • 6.2. Adatközlők
    • chevron_right6.3. Eredmények
      • 6.3.1. I. téma: Az angol nyelvtanulásról és az asszimilációs időszakról
      • 6.3.2. II. téma: A fenntartható kétnyelvűség stratégiái, motivációi és a nyelvcsere iránti attitűdök
      • 6.3.3. III. téma: Nyelvi ideológiák a magyar nyelvről és annak variabilitásáról
      • 6.3.4. IV. téma: A nyelvi készségek és az öregedés
  • 7. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA kárpátaljai magyarok internetes nyelvhasználata • Nyelvi kontaktus, identitás és kreativitás
  • 1. Bevezető
  • 2. A kárpátaljai magyar kétnyelvű közösségről: beszélőközösség, (online) gyakorlóközösség
  • 3. A kárpátaljai magyarok nyelvhasználatának jellemzői, kétnyelvűségi jelenségek az off- és online térben
  • 4. Kódváltás = nyelvi deficit vagy nyelvi kreativitás?
  • chevron_right5. Identitás, digitális identitás
    • 5.1. Az egyéni, a társas és a digitális identitás fogalma. Nyelv és identitás
    • 5.2. A kárpátaljai magyar Facebook-használók identitása
  • 6. Záró gondolatok
  • Irodalom
• chevron_rightKisebbségi nyelvek az alkalmazott nyelvészetben • A résztvevői akciókutatás és az autoetnográfia között
  • 1. Bevezetés
  • 2. Transzdiszciplináris, kvalitatív kutatás: autoetnográfia és résztvevői akciókutatás
  • 3. QUALIROM: általános áttekintés
  • 4. QUALIROM: autoetnográfiai leírás
  • 5. Tudományos implikációk
  • Irodalom
• chevron_rightAz ukrán nyelvpolitika és többnyelvűség az ATO-korszakban
  • 1. Az útkeresés dilemmái
  • 2. Terhes örökség: a 2012-es nyelvtörvény
  • 3. A felborult egyensúly
  • 4. Nyelvi háború a békéért?
  • 5. A kétnyelvűséghez való viszony
  • 6. Tanulságok helyett
  • Irodalom
• chevron_rightMorfológiai kölcsönzés és újrahasznosítás a romani nyelvben
  • 1. Bevezetés
  • 2. Nyelvi kontaktus és kölcsönzés
  • chevron_right3. Morfológiai kölcsönzés a romaniban
    • 3.1. Derivációs morfológia
    • 3.2. Inflexiós morfológia
    • 3.3. Morfológiai újrahasznosítás
  • Irodalom
• chevron_rightKuncz Aladár Fekete kolostor című regényének kódváltásai nyelvészeti megközelítésben
  • 1. A kódváltás fogalma
  • 2. A kódváltás az írott nyelvben és az irodalomban
  • 3. A Fekete kolostor kódváltásainak háttere és a felhasznált anyag
  • 4. A kódváltás grammatikai vizsgálata a Fekete kolostorban
  • 5. Összegzés
  • Forrásművek
  • Irodalom
• chevron_rightKét- és többnyelvűség: jelnyelv és hangzó nyelv mint anyanyelvek
  • 1. Mit értünk kétnyelvűségen?
  • chevron_right2. A jelnyelvhasználók két- és többnyelvűsége
    • 2.1. Veleszületett jelnyelvi környezet
    • 2.2. Nem veleszületett jelnyelvi környezet
  • 3. A cochleáris implantátum teremtette új típusú kétnyelvűség
  • chevron_right4. Cochleáris implantátumot használó gyerekek kétnyelvű fejlődéséről
    • 4.1. Adatok és vizsgált személyek
    • 4.2. Az első évet követő eredmények
    • 4.3. Az ötödik évet követő eredmények
    • 4.4. Szülői attitűdök a két nyelv használatával kapcsolatban
    • 4.5. Következtetések
  • 5. A jelnyelv és a hangzó nyelv fejlődését befolyásoló tényezők
  • 6. A kétnyelvűség támogatása
  • Irodalom
• chevron_rightFiatal bevándorlók nyelvoktatása Finnországban • Betekintés a nyelvoktatás-politikába, a mindennapi gyakorlatokba és a kutatási eredményekbe
  • 1. Háttér és cél
  • 2. Az oktatás céljai, hangsúlyai és gyakorlatai
  • 3. Hogyan boldogulnak a bevándorló hátterű gyerekek és fiatalok a finn iskolákban?
  • 4. Az új alaptantervek irányvonalai
  • 5. Végezetül
  • Irodalom
• chevron_rightHeteroglosszia: cigány/roma tanulók beszédmódjai az iskolában
  • 1. Érvényes és érvénytelen beszédmódok az iskolában
  • 2. Heteroglosszia
  • 3. Egységes nyelvi repertoár
  • chevron_right4. „Ők ugye még ha akartak volna se tudtak volna labdába rúgni” – „tehetetlen” pedagógusok, „érdektelen” tanulók
    • 4.1. „Nagyon egyszerű kifejezésekkel fejezik ki magukat”
    • 4.2. A felső tagozat zuhanó mélyrepülés
  • 5. Befejezés
  • Irodalom
• chevron_rightA multimédiás mesék potenciálja a kétnyelvű, migráns családokból származó óvodások nyelvi fejlesztése szempontjából: metaanalízis
  • 1. A szókincs szerepe
  • 2. A mesehallgatás nyelvi szerepe
  • 3. Az elektronikus mesék
  • 4. Az elektronikus mesék előnyei és hátrányai: metaanalízis
  • 5. A jelen tanulmány célja
  • 6. Módszer
  • chevron_right7. Eredmények
    • 7.1. Meseértés
    • 7.2. Szókincs
  • 8. Diszkusszió
  • 9. Limitációk
  • 10. Összegzés
  • Köszönetnyilvánítás
  • Irodalom
• chevron_rightA manysi örökségnyelv oktatási kísérletei és eredményei
  • 1. Bevezetés
  • 2. Szakirodalmi kitekintés
  • chevron_right3. A manysi nyelv szociolingvisztikai helyzetének bemutatása
    • 3.1. Demográfiai adatok
    • 3.2. Nyelvhasználat
    • 3.3. Nyelvelsajátítás
  • 4. Az urbanizáció hatása a nyelvi attitűdökre
  • chevron_right5. A nyelvoktatási stratégiák átalakulása
    • 5.1. Nyelvi revitalizációs kezdeményezések és a közoktatás kölcsönhatásai
    • 5.2. Új oktatási anyagok
  • 6. Összefoglalás
  • Irodalom
• chevron_rightVáltozó nyelvi gyakorlatok és a mobilitás új formái egy többnyelvű településen • Nexusanalízis egy online társalgásról
  • 1. Bevezetés
  • 2. A vizsgált közösség
  • 3. A mobilitás paradigmája
  • 4. Az elemzés módszeréről
  • 5. A színtér: szereplők, elrendeződések és diskurzusok Geresdlakon
  • 6. Helyi gyakorlatok és globális folyamatok egy találkozása: a többnyelvű online társalgás példája
  • 7. A műfaj: multimodális online társalgás
  • 8. A repertoárok változatossága
  • 9. A repertoár kreatív használata: az autenticitás konstruálása
  • 10. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA mirandai nyelv helyzete • A többnyelvűség változatai, nyelvideológiák, tanulói közösség és a nyelvi sztenderdizáció esélyei egy észak-portugáliai kisebbségi közösségben
  • 1. Bevezető. A közösségi nyelvmegtartás lehetőségei napjainkban
  • chevron_right2. Egy kisebbségi nyelv lehetőségei a de iure egynyelvű Portugáliában
    • 2.1. Portugália nyelvpolitikája
    • 2.2. A mirandai nyelv és a nyelvterület
    • 2.3. A mirandés revitalizációjának kezdetei
    • 2.4. A stigmától a kultuszig: a mirandai nyelvhez kötődő nyelvideológiák
  • chevron_right3. A mirandai identitás problémái
    • 3.1. Identitásfaktorok
    • 3.2. A mirandai tanulói gyakorlóközösség
    • 3.3. A kapcsolati hálók szerepe az etnolingvisztikai identitás megőrzésében
  • chevron_right4. Mirandai közösségi innovációk a nyelv és kultúra megtartása szolgálatában
    • 4.1. Oktatási innovációk
    • 4.2. „Új beszélők”: nagyvárosi nyelvtanulók
    • 4.3. Nyelvi tájkép, a mirandés mint brand
  • 5. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightBimodális kétnyelvűség, nyelvi-szociokulturális változatosság és hozzáférés • A JelEsély modell eredményei és távlatai
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az ideológiák lenyomatai
  • chevron_right3. A jelnyelvek kutatásáról
    • 3.1. Jelnyelvek vs. hangzó nyelvek
    • 3.2. A kutatások intézményesülése
    • 3.3. Bimodális kétnyelvűség mint keret
    • 3.4. A bimodális kétnyelvűségen túl
  • 4. A siket közösség diverzitása
  • chevron_right5. A multicompetence működtetésének néhány gyakorlati példája
    • 5.1. Szájkép
    • 5.2. Daktil, fonomimika vs. kézformák
    • 5.3. A hozzáférhető teljes nyelvi repertoár felhasználása
  • 6. Következtetések
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//