Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Románok

A Kárpát-medence második legnépesebb etnikuma a 20. század szocialista évtizedei alatt – a természetes szaporodás mellett a Kárpátokon túlról betelepített románoknak köszönhetően – több mint 70%-kal gyarapította lélekszámát. Az 1989 utáni rendszerváltozást, határnyitást követően az erdélyi románok száma alapvetően a „Nyugatra” történő tömeges kivándorlás miatt közel 300 ezer fővel, 5,4 millióra csökkent. Lélekszámuk fogyása 1992–2002 között elsősorban a csaknem színromán területeken és a városokban haladta meg a 10%-ot, míg a dél-erdélyi, hajdani Szászföldön és a gazdaságilag fejlett, nyugat-bánsági területeken, főként a kivándorolt németek településeiben tetemesen nőtt. Jelenleg Erdély minden megyéjében (a magyar Hargitát és Kovásznát leszámítva) abszolút többséget képviselnek és arányuk meghaladja a 90%-ot a Déli-Kárpátokban, a Krassó-Szörényi-érchegységben, az Erdélyi-középhegységben és Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyék közös határvidékén. Erdély 37 megyei jogú városából 33, 88 egyéb városából 75, 991 „kommunájából” (községéből) pedig 800 román többségű. Az erőltetett, etnikailag irányított városnövekedés eredményeként az erdélyi városi népesség 77,9%-a (1941-ben 34,2%) ma már román nemzetiségű. Napjainkban 100 ezernél is több román lakosnak nyújt otthont 7 erdélyi város (ezer főben): Temesvár (272), Brassó (258), Kolozsvár (252), Nagyszeben (148), Nagyvárad (145), Arad (143) és Nagybánya (114).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave