Dövényi Zoltán (szerk.)

A Kárpát-medence földrajza


Szerbek

Jelenleg a Kárpát-medencei szerbek (1,5 millió fő) 88%-a Szerbia (a Vajdaság) lakója, ahol az 1991–1996 között a több mint negyedmilliónyi, főként balkáni szerb menekültnek köszönhetően a szerbek lélekszáma az elmúlt évtizedben 15%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború sújtotta horvát területek szerb lakosaik közel 2/3-át elveszítették. Ennek következtében a szerbek aránya (és száma) a Vajdaságban 65%-ra (1,3 millióra) nőtt, Horvátország pannon területein viszont 5%-ra (150 ezerre) csökkent. A Vajdaság 45 járása közül 33-ban abszolút többséget, 22-ben 70% fölötti részarányt képviselnek (a Szerémségben, Dél-Bácskában és a Bánság délnyugati részén). Legtöbb szerb lakója elsősorban a jelentős körzet (okrug) és járási székhelyeknek van: Újvidék (141 ezer), Pancsova (61 ezer), Nagybecskerek (56 ezer), Zombor (33 ezer), Nagykikinda (31 ezer) és Mitrovica (31 ezer). Horvátországban a szerbek az 1990-es évek háborús eseményeit legnagyobb számban a Szerbiával (Dunával) határos, horvát fennhatóság alá legkésőbb (1998-ban) visszatérő keleti területeken tudták átvészelni (Vukovár-Szerém és Eszék-Baranya megyékben). A zágrábi 18 ezer szerbet nem számítva, itt találhatók a legnépesebb horvátországi szerb közösségek is (ezer főben): Vukovár (10), Eszék (6) és Borovo (4,6).

A Kárpát-medence földrajza

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave