A régió hívőinek 52%-a (a teljes népesség 44,5%-a, 13,1 millió fő) római katolikus, akik Pannon-Horvátország (88%), az Őrvidék (79%), Szlovákia (69%), Muravidék (68%) és Magyarország (52%) területén a népesség abszolút többségét képviselik. A protestáns egyházakkal ellentétben a 20. század második felében hívőinek lélekszámát nemcsak megtartani, hanem még növelni is tudta (3,2%-kal). A római katolikusok aránya és egyházukhoz való ragaszkodása különösen magas Horvátországban, a Dunántúl nyugat-délnyugati részén, Bácskában, a Kiskunság délkeleti területein, a Jászságban, a Palócföld egyes vidékein (Nógrád, Heves), Északnyugat-Szlovákiában és a Székelyföld északkeleti felében. A 2001-es népszámlálások szerint legtöbb római katolikus a következő városokban él (ezer főben): Budapest (808), Zágráb (679), Pozsony (243), Kassa (138), Eszék (97), Pécs (95), Szeged (92), Győr (86) és Miskolc (78). Az Esztergom székhelyű, ma 5,3 millió hívőt tömörítő magyar katolikus egyház 4 érseki tartományra (Esztergom–Budapest, Kalocsa–Kecskemét, Eger és Veszprém), 12 püspökségre (pl. Győr, Szombathely, Kaposvár, Pécs, Székesfehérvár, Szeged, Vác, Debrecen–Nyíregyháza) és egy egyházmegyei jogú apátságra (Pannonhalma) tagolódik. Horvátország pannon területei (2,7 millió r.k. lélek) a Zágrábi érsekséghez és annak varasdi, pozsegai, diakóvár–szerémi püspökségeihez tartoznak. A Nagyszombat székhelyű szlovák katolikus egyház (3,7 millió hívő) két érseki tartományra (Pozsony–Nagyszombat és Kassa) és további négy püspökségre (Nyitra, Besztercebánya, Rozsnyó, Szepes) tagolódik. Erdély történeti területeire (434 ezer r.k. hívőre) a Gyulafehérvári Főegyházmegye, a Bánságra és Partiumra (301 ezer r.k. lélekre) a Bukaresti Főegyházmegye három püspöksége (Szatmár, Nagyvárad, Temesvár) terjed ki. A kárpátaljai hívők (62 ezer fő) a Munkácsi R.k. Egyházmegye területén közvetlenül Vatikán alárendeltségébe tartoznak. A vajdasági római katolikusok (370 ezer fő; túlnyomórészt magyarok) lelki gondozását a Belgrádi Főegyházmegyéhez tartozó Szabadkai és Nagybecskereki Püspökség végzi. Az egyház legjelentősebb Kárpát-medencei zarándokhelyei: Szlovákiában Lőcse, Óhegy, Sasvár, Máriavölgy; Magyarországon Mátraverebély, Máriabesnyő, Máriaremete, Máriagyüd, Andocs, Csatka; Horvátországban Marija Bistrica, Almás; Erdélyben Csíksomlyó, Máriaradna; a Vajdaságban Doroszló (2. ábra).