A magánosítás a leépítések miatt kezdetben az ipari termelés visszaesésének oka, később pedig – a végrehajtott racionalizálás és a külföldi tőkebefektetések miatt – generálója lett a bővülésnek és az export felfutásának. A privatizációs törvények értelmében a magánosítás nem reprivatizációs típusú volt, ugyanakkor a kárpótlások kapcsán mégis kerül(het)tek vissza vagyonelemek az egykori tulajdonosokhoz. Az állam tulajdonában lévő vállalatokat a társasági törvények értelmében át kellett alakítani, azonban kedvezőtlen piaci körülmények hatására közel 400-at rögtön fel is kellett számolni. A privatizáció jellegét tekintve különböző időszakok figyelhetők meg Magyarországon. Az első időszakában (1990–1994) az állam először a jól működő cégeket értékesítette, és igyekezett minél szélesebb hazai kisbefektetői kört tulajdonhoz juttatni. Ezt követően, 1995–1997 között került sor a stratégiai nagyvállalatok (bankok, közüzemi szolgáltatók egy része) erőltetett ütemű értékesítésére, majd 1997-től kezdve előtérbe helyezték a nehezebben eladható kisebbségi tulajdonok eladását és a tőkepiaci (nyilvános kibocsátás, tőzsdei eladás) értékesítést. Mindez jelentősen átalakította a hazai ipar tulajdonosi szerkezetét. A több mint 2000 állami vállalat felét 1994-ig értékesítették, és a fennmaradók többségében is csak kisebbségi tulajdonhányadot tartottak meg. A rendszerváltás adta lehetőségeket (és kényszerűséget) kihasználva széles tömegek lettek egyéni vállalkozóvá, és dinamikus ütemben bővült a társas vállalkozások száma is. 2002-től a privatizációs folyamat lezárása lett a cél. Ennek értelmében 2003-ban lezárták a bankprivatizációt, bevonásra kerültek a kárpótlási jegyek, eladták a MOL részvénycsomagját és a legnagyobb állami gazdaságokat, agrártársaságokat. Az azóta eltelt közel egy évtizedben a vagyongazdálkodás vált elsődleges céllá, hiszen már alig maradtak értékesíthető vagyonelemek (pl. Budapest Airport – 2005), míg egy új politikai irányvonalként 2011-ben az állam sikeres kísérletet tett korábban privatizált cégben (MOL Nyrt.) történő vagyonszerzésre.