Tartalomjegyzék

• A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDRAJZA
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A Kárpát-medence tudományos megismerése
  • chevron_right1.1. A Kárpát-medence földrajzi megismerése
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. A kutatás hosszú és lassú folyamata 1918-ig
    • 1.1.3. Földrajzi kutatás az I. világháború után
    • 1.1.4. A szocializmus időszaka
    • 1.1.5. A kutatás helyzete a rendszerváltás után
    • 1.1.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. A Kárpát-medence térképi ábrázolásának fejlődése
    • 1.2.1. A Kárpát-medence területének korai ábrázolásai
    • 1.2.2. Mikoviny Sámuel munkássága
    • 1.2.3. Görög megyetérkép-sorozata és Lipszky országtérképe
    • 1.2.4. Oktatási térképek
    • 1.2.5. Az első tematikus térképek
    • 1.2.6. A katonai felmérések
    • 1.2.7. Az első magyar térképkiadó vállalat
    • 1.2.8. A magyar térképészet 1918–1990 között
    • 1.2.9. Hazánk térképészete a rendszerváltozást követően
    • Irodalom
• chevron_right2. Természeti viszonyok
  • chevron_right2.1. A Kárpát-medence földtörténete
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Kísérletek a Kárpát-medence kialakulásának és fejlődésének megmagyarázására
    • 2.1.3. A Kárpát-medencét és környezetét felépítő nagyszerkezeti egységek
    • chevron_right2.1.4. A nagyszerkezeti egységek földtani felépítése és fejlődéstörténete
      • chevron_right2.1.4.1. A Kárpát-medence devon–alsó karbon üledékciklusának képződményei és eseményei
        • 2.1.4.1.1. ALCAPA-övezet
        • 2.1.4.1.2. Tisia összetett terrénum
        • 2.1.4.1.3. Dácia összetett terrénum
        • 2.1.4.1.4. Dinaridák
      • chevron_right2.1.4.2. A Kárpát-medence felső karbon–perm üledékciklusának képződményei és eseményei
        • 2.1.4.2.1. ALCAPA-övezet
        • 2.1.4.2.2. Tisia összetett terrénum
        • 2.1.4.2.3. Dácia összetett terrénum
        • 2.1.4.2.4. Dinaridák
      • chevron_right2.1.4.3. A Kárpát-medence triász–alsó kréta üledékciklusának képződményei
        • 2.1.4.3.1. ALCAPA-övezet
        • 2.1.4.3.2. Tisia összetett terrénum (Tisia-terrénum)
        • 2.1.4.3.3. Dácia összetett terrénum
        • 2.1.4.3.4. Dinaridák
      • chevron_right2.1.4.4. A felső kréta–paleogén üledékciklus képződményei és eseményei
        • 2.1.4.4.1. ALCAPA-övezet
        • 2.1.4.4.2. Tisia terrénum
        • 2.1.4.4.3. Dáciai összetett terrénum
        • 2.1.4.4.4. Szerb–Macedón-masszívum, Vardar-zóna, Dinári ofiolitöv
    • chevron_right2.1.5. A Pannon-medence kialakulása és fejlődése
      • 2.1.5.1. A Kárpát-medence–Pannon-medence fogalma
      • 2.1.5.2. A négy kialakulási szakasz történései
    • chevron_right2.1.6. A negyedidőszak (kvarter) eseményei és képződményei
      • 2.1.6.1. A negyedidőszaki képződmények anyagának forrásai és a felhalmozódások földtani kifejlődési típusai
      • 2.1.6.2. Kísérletek a képződmények rétegtani osztályozására
    • 2.1.7. Holocén
    • Irodalom
  • chevron_right2.2. A Kárpát-Pannon térség lemeztektonikai értelmezése
    • 2.2.1. Bevezetés
    • 2.2.2. Lemeztektonika és extenziós medencefejlődés
    • 2.2.3. A Pannon-medence termomechanikai modellje
    • 2.2.4. Kompressziós események az extenziós eredetű Pannon-medencében
    • 2.2.5. Aktív tektonika
    • 2.2.6. Geodinamikai szintézis
    • chevron_right2.2.7. A Pannon-medence és környezete legfontosabb felszíni és mélységi folyamatai
      • 2.2.7.1. Kontinentális ütközés és szubdukció
      • 2.2.7.2. Orogén ék kipréselődése
      • 2.2.7.3. Kompressziós esemény
      • 2.2.7.4. Neotektonika és aktív tektonika
    • Irodalom
  • chevron_right2.3. Nyersanyagok és energiahordozók
    • 2.3.1. Szénhidrogének
    • 2.3.2. Kőszenek
    • 2.3.3. Ércek és ásványbányászati nyersanyagok
    • 2.3.4. Építőipari alapanyagok, díszítőkövek, egyéb ércek
    • chevron_right2.3.5. A Kárpát-medence megújuló, megújítható és opcionális energiaforrásai
      • chevron_right2.3.5.1. Megújuló energiaforrások
        • 2.3.5.1.1. Napenergia
        • 2.3.5.1.2. Szélenergia
        • 2.3.5.1.3. Vízenergia
      • chevron_right2.3.5.2. Megújítható energiaforrások
        • 2.3.5.2.1. Biomassza
        • 2.3.5.2.2. Geotermikus energia
      • chevron_right2.3.5.3. Opcionális energiaforrások
        • 2.3.5.3.1. Atomenergia
    • Irodalom
  • chevron_right2.4. A Kárpát-medence éghajlata
    • 2.4.1. Bevezetés
    • 2.4.2. A mérsékelt öv légköri folyamatai
    • 2.4.3. Éghajlatunk múltja
    • 2.4.4. Meteorológiai mérések és megfigyelések
    • chevron_right2.4.5. A Kárpát-medence éghajlati képe
      • 2.4.5.1. Éghajlati különbségek
      • 2.4.5.2. A Kárpát-medence s benne Magyarország éghajlati körzetei
    • 2.4.6. Napsugárzás, felhőzet
    • 2.4.7. Hőmérséklet
    • 2.4.8. Szélviszonyok
    • 2.4.9. Csapadék, légnedvesség, párolgás
    • 2.4.10. Az üvegházhatás
    • 2.4.11. A nagyvárosok éghajlat-módosító hatásának becslése műholdas mérések felhasználásával
    • 2.4.12. A Kárpát-medence éghajlatának 21. századra várható változásai
    • 2.4.13. Időjárási szélsőségek
    • 2.4.14. Összefoglaló megjegyzések
    • Irodalom
  • chevron_right2.5. A Kárpát-medence vízföldrajza
    • 2.5.1. A vízhálózat kialakulásának általános jellemzése
    • 2.5.2. A felszíni vízhálózat természetes fejlődése és változásai
    • chevron_right2.5.3. A Kárpát-medence fő folyórendszerei
      • 2.5.3.1. A Duna vízrendszere
      • 2.5.3.2. A Tisza vízrendszere
    • 2.5.4. A folyóhálózat antropogén eredetű átalakulása és annak következményei
    • chevron_right2.5.5. A Kárpát-medence állóvizei
      • 2.5.5.1. A Balaton
      • 2.5.5.2. A Fertő tó
      • 2.5.5.3. A Velencei-tó
      • 2.5.5.4. Mocsarak, lápok
      • 2.5.5.5. Mesterséges tavak
    • 2.5.6. Felszín alatti vizek
    • Irodalom
  • chevron_right2.6. A Kárpát-medence talajföldrajzi képe
    • chevron_right2.6.1. Éghajlat hatására képződött (zonális) talajok
      • 2.6.1.1. Barna erdőtalajok
      • 2.6.1.2. Csernozjom talajok
      • 2.6.1.3. Intrazonális kőzethatású talajok
    • chevron_right2.6.2. Víz hatására képződött intrazonális (hidromorf) talajok
      • 2.6.2.1. Láptalajok
      • 2.6.2.2. Réti talajok
      • 2.6.2.3. Szikes talajok
    • chevron_right2.6.3. Azonális (rom-) talajok
      • 2.6.3.1. Váztalajok
      • 2.6.3.2. Öntés- és lejtőhordalék-talajok
    • Irodalom
  • chevron_right2.7. A Kárpát-medence biogeográfiája
    • 2.7.1. Életföldrajzi helyzet
    • chevron_right2.7.2. A Kárpát-medence vegetációtörténete
      • 2.7.2.1. A negyedidőszak (pleisztocén) növényzete
    • 2.7.3. Bennszülött és maradványfajok a Kárpát-medencében
    • 2.7.4. A Kárpát-medence életföldrajzi komponensei, flóra- és faunaelemei
    • 2.7.5. A Kárpát-medence életföldrajzi felosztása
    • chevron_right2.7.6. A Kárpát-medence főbb élőhelyei
      • 2.7.6.1. Természetes és természet közeli erdők
      • 2.7.6.2. Fátlan élőhelyek
      • 2.7.6.3. Vízi élőhelyek
    • Irodalom
  • chevron_right2.8. Geomorfológia
    • chevron_right2.8.1. Bevezetés
      • 2.8.1.1. A Kárpát-medence helyzete és értelmezése
      • 2.8.1.2. Mióta létezik a Kárpát-medence?
    • 2.8.2. A legidősebb felszínformák és -maradványok
    • chevron_right2.8.3. Vulkánok és vulkáni felszínformák
      • 2.8.3.1. A Kárpátok vulkáni hegységei
      • 2.8.3.2. A medence bazaltvulkánjai
    • chevron_right2.8.4. Hegylábfelszínek és hegylábi félsíkok
      • 2.8.4.1. A hegylábfelszín-képződés folyamata a Kárpát-medencében
      • 2.8.4.2. A hegylábfelszínek térbeli elterjedése a Kárpát-medencében
    • 2.8.5. Karsztos térszínek
    • 2.8.6. Völgyképződés és a folyóhálózat kialakulása, teraszok
    • 2.8.7. A hordalékkúpok kialakulása
    • 2.8.8. A szél felszínalakító munkája, fiatal homokmozgások
    • chevron_right2.8.9. Glaciális és periglaciális felszínformálás
      • 2.8.9.1. A jégkorszakok
      • 2.8.9.2. Magashegységi formák
      • 2.8.9.3. Dombságok, hordalékkúpok és síksági térszínek formái
    • chevron_right2.8.10. Löszképződés és formakincse
      • 2.8.10.1. A löszök kialakulása
      • 2.8.10.2. A lösz elterjedése a Kárpát-medencében
      • 2.8.10.3. A lösszel borított felszínek speciális formakincse
    • chevron_right2.8.11. Jelenkori felszínfejlődés
      • 2.8.11.1. Folyóvízi folyamatok
      • 2.8.11.2. Eolikus folyamatok
      • 2.8.11.3. Tömegmozgások
    • chevron_right2.8.12. Antropogén felszínformálás
      • 2.8.12.1. Területhasználat
      • 2.8.12.2. Agrogén felszínformák
      • 2.8.12.3. A bányászati-ipari felszínformák
      • 2.8.12.4. Vízrendezések, vízszabályozások során létrejött felszínformák
    • Irodalom
  • chevron_right2.9. Természet és környezet
    • chevron_right2.9.1. Természeti értékek a Kárpát-medencében
      • 2.9.1.1. Természeti adottságok és értékek
      • 2.9.1.2. A természetvédelem rövid története a Kárpát-medencében
      • chevron_right2.9.1.3. Védett természeti értékek
        • 2.9.1.3.1. Nemzeti parkok a Kárpát-medencében
        • 2.9.1.3.2. Védett természeti értékek Magyarországon
        • 2.9.1.3.3. Barlangok
      • chevron_right2.9.1.4. A Kárpát-medence természeti értékeinek állapotát veszélyeztető folyamatok
        • 2.9.1.4.1. Természeti értékek veszélyeztetettsége Magyarországon
      • chevron_right2.9.1.5. Lépések, kezdeményezések a védett értékek megőrzése érdekében
        • 2.9.1.5.1. Natura 2000
        • 2.9.1.5.2. Európa diplomás területek
        • 2.9.1.5.3. Egyezmények
        • 2.9.1.5.4. A biológiai sokféleség megőrzésének egyéb, gyakorlati példái
    • chevron_right2.9.2. A környezet állapota a Kárpát-medencében
      • chevron_right2.9.2.1. A levegő állapota
        • 2.9.2.1.1. Sztratoszférikus és troposzférikus ózon
        • 2.9.2.1.2. A globális klímaváltozás Kárpát-medencei vonatkozásai
        • 2.9.2.1.3. A környezet elsavasodása
        • 2.9.2.1.4. Szálló és ülepedő por
        • 2.9.2.1.5. Nehézfémek
      • chevron_right2.9.2.2. A felszíni és a felszín alatti vizek állapota
        • chevron_right2.9.2.2.1. A felszíni vizek állapota
          • 2.9.2.2.1.1. Felszíni vízfolyások
          • 2.9.2.2.1.2. Állóvizek
        • 2.9.2.2.2. A felszín alatti vizek állapota
      • 2.9.2.3. A talajok állapota
      • chevron_right2.9.2.4. A hulladékgazdálkodás helyzete
        • chevron_right2.9.2.4.1. Szilárd hulladékok
          • 2.9.2.4.1.1. Kommunális hulladékok
          • 2.9.2.4.1.2. Termelési hulladékok
          • 2.9.2.4.1.3. Veszélyes hulladékok
        • 2.9.2.4.2. Folyékony hulladékok
      • 2.9.2.5. Környezeti zaj
    • Irodalom
• chevron_right3. Gazdaság és társadalom
  • chevron_right3.1. Az „emberformálta táj” fejlődése a Kárpát-medencében
    • 3.1.1. A római Pannónia mint kultúrtáj
    • 3.1.2. A honfoglalás kori magyarság térhasználata
    • 3.1.3. Kultúrtájfejlődés a 11–15. században
    • 3.1.4. A tájhasználat átalakulása a török megszállás időszakában
    • 3.1.5. Kultúrtájváltozás a 18. században
    • 3.1.6. A 19. század második felének kultúrtájváltozásai
    • chevron_right3.1.7. A kultúrtáj-átalakulás 20. századi tendenciái
      • 3.1.7.1. A kettős periféria 1920–1950 között
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A Kárpát-medence államföldrajzi képének változásai
    • 3.2.1. Bevezetés
    • 3.2.2. A Kárpát-medence államtörténeti folyamatai a magyar honfoglalás előtt
    • chevron_right3.2.3. A „magyar korszak” államfejlődési fordulópontjai 1918-ig
      • 3.2.3.1. Az államtér változása az államalapítástól a független magyar állam bukásáig
      • 3.2.3.2. A megosztott Kárpát-medencei államtér problémái
      • 3.2.3.3. A Habsburg hatalmi térbe integrált magyar államtér 1918-ig
    • chevron_right3.2.4. A szétszabdalt medence államfejlődése
      • 3.2.4.1. A szétesés bizonytalansága (1918–1920)
      • 3.2.4.2. Nemzetközileg legitimált területi struktúra, revíziós politika (1920–1938)
      • 3.2.4.3. Az ideiglenes, részleges újjárendezés, részbeni nagyhatalmi garanciákkal (1938–1944)
      • 3.2.4.4. A „lebegés” bizonytalanságai (1944–1947)
      • 3.2.4.5. A széttagolt Kárpát-medence a megosztott Európában (1947–1991)
      • 3.2.4.6. A Kárpát-medence új államai 1991 után
    • 3.2.5. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Népességföldrajz
    • chevron_right3.3.1. A Kárpát-medence történeti népességföldrajza
      • 3.3.1.1. A rómaiaktól Mohácsig (9–1526)
      • 3.3.1.2. A török hódoltság népesedési mérlege
      • 3.3.1.3. A kései feudalizmus népesedési jellemzői
      • 3.3.1.4. Népesedési folyamatok az abszolutizmus és a dualizmus korában (1850–1919)
      • 3.3.1.5. Népesedési folyamatok a két világháború közötti időszakban
    • chevron_right3.3.2. Kárpát-medence népesedése a II. világháború után
      • 3.3.2.1. Néhány előzetes megjegyzés
      • 3.3.2.2. A Kárpát-medencei államokról
      • 3.3.2.3. Magáról a Kárpát-medencéről
      • 3.3.2.4. A népesség számszerű alakulása (1950–2010)
      • 3.3.2.5. A II. világháborút követő állapotok
      • 3.3.2.6. A Kárpát-medence népesedési jellegzetességei az ezredfordulóig
      • 3.3.2.7. A mai demográfiai és népességföldrajzi helyzet
    • 3.3.3. Pillantás a jövőre
    • Irodalom
  • chevron_right3.4. Etnikai és vallásföldrajz
    • chevron_right3.4.1. Az etnikai-vallási összetétel történeti gyökerei
      • 3.4.1.1. A 10–15. század
      • 3.4.1.2. A 16–17. század
      • 3.4.1.3. A 18–19. század
      • 3.4.1.4. A 20. század
    • chevron_right3.4.2. A jelenlegi etnikai térszerkezet
      • 3.4.2.1. Magyarok
      • 3.4.2.2. Románok
      • 3.4.2.3. Szlovákok
      • 3.4.2.4. Horvátok
      • 3.4.2.5. Szerbek
      • 3.4.2.6. Ukránok, ruszinok
      • 3.4.2.7. Németek, német ajkú osztrákok
      • 3.4.2.8. Szlovének
      • 3.4.2.9. Cigányok (roma népesség)
    • chevron_right3.4.3. Jelenlegi vallási térszerkezet
      • 3.4.3.1. Római katolikusok
      • 3.4.3.2. Görög katolikusok
      • 3.4.3.3. Reformátusok
      • 3.4.3.4. Evangélikusok
      • 3.4.3.5. Unitáriusok
      • 3.4.3.6. Ortodoxok
      • 3.4.3.7. Izraeliták
    • 3.4.4. Várható jövőbeli folyamatok
    • Irodalom
  • chevron_right3.5. A Kárpát-medence településföldrajza
    • 3.5.1. A magyar honfoglalás előtti települési előzmények
    • 3.5.2. A (magyar) középkor településállománya
    • 3.5.3. A Kárpát-medence településállományának alakulása a 16–17. században (1526–1688)
    • 3.5.4. A Kárpát-medence településállománya a kései feudalizmus időszakában (18. század–1848)
    • 3.5.5. A magyar korona országainak települései a polgári korszakban (1848–1918)
    • 3.5.6. A Kárpát-medence települései a két világháború között
    • chevron_right3.5.7. Településfejlődés a Kárpát-medencében a második világháborútól napjainkig
      • chevron_right3.5.7.1. Magyarország településfejlődése a második világháborútól napjainkig
        • 3.5.7.1.1. Az 1945–1990 közötti időszak
        • 3.5.7.1.2. Az 1990 utáni időszak
      • 3.5.7.2. Őrvidék/Burgenland településfejlődése a második világháborútól napjainkig
      • chevron_right3.5.7.3. A Felvidék (Szlovákia) településfejlődése a második világháborútól napjainkig
        • 3.5.7.3.1. A Felvidék településfejlődése az államszocializmus időszakában
        • 3.5.7.3.2. A Felvidék településfejlődése a rendszerváltozás után
      • 3.5.7.4. Kárpátalja településfejlődése a második világháborútól napjainkig
      • chevron_right3.5.7.5. Erdély településfejlődése a második világháborútól napjainkig
        • 3.5.7.5.1. Erdély településfejlődése az államszocializmus időszakában
        • 3.5.7.5.2. Erdély településfejlődése a rendszerváltozás után
      • chevron_right3.5.7.6. A Vajdaság településfejlődése a második világháborútól napjainkig
        • 3.5.7.6.1. A Vajdaság településfejlődése az államszocializmus időszakában
        • 3.5.7.6.2. A Vajdaság településfejlődése a rendszerváltozás után
      • 3.5.7.7. Pannon-Horvátország településfejlődése a második világháborútól napjainkig
    • 3.5.8. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right3.6. A Kárpát-medence élelmiszer-gazdasága
    • chevron_right3.6.1. Gazdaságtörténeti előzmények
      • 3.6.1.1. A Kárpát-medence mezőgazdasága a dualizmus korában (Magyarország mint a „Monarchia éléstára”)
      • 3.6.1.2. A két világháború közötti válsághelyzet
      • 3.6.1.3. Az újjáépítés és a vasfüggöny időszaka (Magyarország mint a KGST „spájza”)
    • chevron_right3.6.2. A mezőgazdaság mai térszerkezete a Kárpát-medencében
      • chevron_right3.6.2.1. Magyarország mezőgazdasága
        • 3.6.2.1.1. Területi sajátosságok és a fejlődés főbb irányai
        • 3.6.2.1.2. Földterület, földhasználat
        • 3.6.2.1.3. Tulajdonviszonyok, üzemtípusok
        • 3.6.2.1.4. A termelési szerkezet változásának irányai
        • 3.6.2.1.5. A termelés technikai háttere
        • 3.6.2.1.6. Az értékesítési lehetőségek
        • chevron_right3.6.2.1.7. Ágazatok
          • 3.6.2.1.7.1. Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar
          • 3.6.2.1.7.2. Ipari növények és feldolgozásuk
          • 3.6.2.1.7.3. Szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés, szeszipar és üdítőital-gyártás
          • 3.6.2.1.7.4. Takarmánytermesztés
          • 3.6.2.1.7.5. Az állattenyésztés főbb ágazatai, a húsipar és a tejfeldolgozás
          • 3.6.2.1.7.6. Baromfitenyésztés és -feldolgozás
          • 3.6.2.1.7.7. Az erdő- és vadgazdálkodás
      • chevron_right3.6.2.2. A Kárpát-medence többi részének mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.1. Erdély mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.2. Partium és a Bánság mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.3. A Felvidék/Szlovákia mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.4. Pannon-Horvátország mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.5. A Vajdaság (Délvidék) mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.6. A Kárpátalja mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.7. Az Őrvidék mezőgazdasága
        • 3.6.2.2.8. A Muravidék mezőgazdasága
    • chevron_right3.6.3. Az agrárgazdaság-élelmiszergazdaság kilátásai a Kárpát-medencében
      • 3.6.3.1. Jövőkép az EU-tagok és az EU-n kívüliek számára
      • 3.6.3.2. Az Európai Unió agrárpolitikájának várható hatása a Kárpát-medence mezőgazdaságára
    • Irodalom
  • chevron_right3.7. A Kárpát-medence iparföldrajza
    • chevron_right3.7.1. Gazdaságtörténeti áttekintés
      • 3.7.1.1. A házi- és a céhes ipar sajátosságai Magyarországon
      • 3.7.1.2. Megkésett iparosodás
      • 3.7.1.3. Trianon és a II. világháború közötti időszak
    • chevron_right3.7.2. Magyarország ipara a II. világháború végétől napjainkig
      • chevron_right3.7.2.1. Magyarország ipara a tervutasításos rendszerben
        • 3.7.2.1.1. Gazdaságpolitika
        • 3.7.2.1.2. Iparszerkezeti változások
        • 3.7.2.1.3. A vállalati struktúra átalakulása
        • 3.7.2.1.4. Ipari koncentrációk
        • 3.7.2.1.5. Zászlóshajók, jellemző ipari ágazatok
    • chevron_right3.7.3. Magyarország ipara a rendszerváltás után
      • 3.7.3.1. Trendek és tendenciák a magyar iparban
      • 3.7.3.2. Privatizációs folyamatok a magyar iparban
      • 3.7.3.3. Az ipar ágazati, területi és foglalkoztatási szerkezetének változása
      • chevron_right3.7.3.4. A magyar ipar zászlóshajói
        • 3.7.3.4.1. Elektronikai ipar
        • 3.7.3.4.2. Gyógyszergyártás
        • 3.7.3.4.3. Autógyártás
    • chevron_right3.7.4. A Kárpát-medence határon túli területeinek ipara
      • chevron_right3.7.4.1. A Felvidék regionális iparföldrajza
        • 3.7.4.1.1. Nehézipar
        • 3.7.4.1.2. Könnyűipar és élelmiszeripar
      • chevron_right3.7.4.2. A Kárpátalja regionális iparföldrajza
        • 3.7.4.2.1. Nehézipar
        • 3.7.4.2.2. Könnyűipar és élelmiszeripar
      • chevron_right3.7.4.3. Erdély, Partium és a Bánát regionális iparföldrajza
        • 3.7.4.3.1. Nehézipar
        • 3.7.4.3.2. Könnyűipar és élelmiszeripar
      • chevron_right3.7.4.4. Dél-Magyarország (Vajdaság, Pannon-Horvátország, Muravidék) regionális iparföldrajza
        • 3.7.4.4.1. Nehézipar
        • 3.7.4.4.2. Könnyűipar
      • 3.7.4.5. Az Őrvidék regionális iparföldrajza
    • Irodalom
  • chevron_right3.8. A Kárpát-medence közlekedése és távközlése
    • 3.8.1. A Kárpát-medence az európai közlekedési térben
    • 3.8.2. A Kárpát-medence részterületeinek közlekedési orientációja
    • 3.8.3. A Kárpát-medence átjárhatósága
    • 3.8.4. A közúti közlekedés
    • 3.8.5. Vasúti közlekedés
    • 3.8.6. Vízi közlekedés
    • 3.8.7. Légi közlekedés
    • 3.8.8. A közlekedési hálózatfejlesztések korridorokra összpontosulása
    • chevron_right3.8.9. A Kárpát-medence távközlése
      • 3.8.9.1. A hagyományos távközlés fejlődési jellemzői
      • 3.8.9.2. A Kárpát-medence nemzetközi távbeszélő-kapcsolatainak irányultsága és intenzitása
      • 3.8.9.3. A mobiltelefon diffúziója
      • 3.8.9.4. Az internet terjedése a Kárpát-medencében
    • Irodalom
  • chevron_right3.9. Turizmus a Kárpát-medencében
    • 3.9.1. Európai kitekintés
    • 3.9.2. Turizmus a történelmi Magyarországon
    • chevron_right3.9.3. A turizmus feltételrendszerének elemei a Kárpát-medencében
      • 3.9.3.1. A turizmus általános feltételei
      • 3.9.3.2. A turizmus alapinfrastruktúrája
      • 3.9.3.3. Az idegenforgalmi infrastruktúra
      • 3.9.3.4. Az idegenforgalmi szuprastruktúra
    • chevron_right3.9.4. A Kárpát-medence vezető turisztikai termékei
      • 3.9.4.1. Az etnikai turizmus
      • 3.9.4.2. A kulturális és örökségturizmus
      • 3.9.4.3. A városi turizmus
      • 3.9.4.4. Az üdülőturizmus
      • 3.9.4.5. Az egészségturizmus
      • 3.9.4.6. A falusi és ökoturizmus
      • 3.9.4.7. Az aktív turizmus
    • 3.9.5. A Kárpát-medence vendégforgalma
    • Irodalom
  • chevron_right3.10. Közigazgatás és regionalizáció a Kárpát-medencében
    • 3.10.1. Bevezetés
    • chevron_right3.10.2. A közigazgatási térfelosztás történeti változásai, 1918–1990
      • 3.10.2.1. Magyarország
      • 3.10.2.2. Ausztria/Őrvidék-Burgenland
      • 3.10.2.3. Csehszlovákia/Felvidék
      • 3.10.2.4. Románia/Erdély
      • 3.10.2.5. Jugoszlávia/Délvidék
      • 3.10.2.6. A Szovjetunió/Ukrajna/Kárpátalja
    • chevron_right3.10.3. A Kárpát-medence államterületi „balkanizálódása” és országainak európai uniós integrálódási folyamatai 1990 után
      • 3.10.3.1. Magyarország
      • 3.10.3.2. Ausztria/Őrvidék-Burgenland
      • 3.10.3.3. Szlovákia
      • 3.10.3.4. Románia/Erdély
      • 3.10.3.5. Szerbia/Vajdaság
      • 3.10.3.6. Horvátország
      • 3.10.3.7. Szlovénia
      • 3.10.3.8. Ukrajna/Kárpátalja
    • 3.10.4. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. A Kárpát-medence régiói
  • chevron_right4.1. Dunántúl
    • chevron_right4.1.1. Természeti viszonyok
      • chevron_right4.1.1.1. Földtan
        • 4.1.1.1.1. A medencealjzat felépítése és szerkezetfejlődése
        • 4.1.1.1.2. Fedőüledékek képződése a kainozoikumban
      • 4.1.1.2. Geomorfológia
      • 4.1.1.3. Éghajlat
      • chevron_right4.1.1.4. Vízrajz
        • 4.1.1.4.1. Felszín alatti vizek
        • 4.1.1.4.2. Felszíni vízfolyások
        • 4.1.1.4.3. Állóvizek
      • 4.1.1.5. Talajok
      • 4.1.1.6. Növényzet
    • chevron_right4.1.2. Történeti fejlődés
      • 4.1.2.1. Az államalapítás előtt
      • 4.1.2.2. Az államalapítás idején
      • 4.1.2.3. Az államalapítás után
      • 4.1.2.4. A török kor után
      • 4.1.2.5. A 20. században
    • chevron_right4.1.3. Gazdaság
      • 4.1.3.1. Általános jellemzés
      • 4.1.3.2. Nyersanyagok és energiahordozók
      • chevron_right4.1.3.3. Mezőgazdaság
        • 4.1.3.3.1. A földterületek minősége és használatuk területi jellemzői
        • 4.1.3.3.2. A régiók mezőgazdaságának sajátosságai
      • 4.1.3.4. Ipar
      • 4.1.3.5. Kereskedelem
      • 4.1.3.6. Közlekedés
      • 4.1.3.7. Infokommunikációs technika a Dunántúlon
      • 4.1.3.8. Turizmus
    • chevron_right4.1.4. Társadalom
      • 4.1.4.1. Népesedési folyamatok és struktúrák
      • 4.1.4.2. Településhálózat
      • 4.1.4.3. Régiók és városok
    • Irodalom
  • chevron_right4.2. Kelet-Magyarország
    • chevron_right4.2.1. Természeti viszonyok
      • chevron_right4.2.1.1. Észak-Magyarország
        • 4.2.1.1.1. Földtan
        • 4.2.1.1.2. Felszínfejlődés és -alaktan
        • 4.2.1.1.3. Éghajlat
        • 4.2.1.1.4. Vízrajz
        • 4.2.1.1.5. Talajok
        • 4.2.1.1.6. Növényzet és állatvilág
      • chevron_right4.2.1.2. Alföld
        • 4.2.1.2.1. Földtan
        • 4.2.1.2.2. Felszínfejlődés és -alaktan
        • 4.2.1.2.3. Éghajlat
        • 4.2.1.2.4. Vízrajz
        • 4.2.1.2.5. Talajok
        • 4.2.1.2.6. Növényzet
        • 4.2.1.2.7. Tájváltozások
    • chevron_right4.2.2. Néhány történeti vonatkozás
      • 4.2.2.1. Kelet-Magyarország egésze
      • 4.2.2.2. Észak-Magyarország
      • 4.2.2.3. Alföld
    • chevron_right4.2.3. Gazdaság
      • 4.2.3.1. Természeti erőforrások
      • 4.2.3.2. Kelet-Magyarország egésze és az Alföld
      • 4.2.3.3. Észak-Magyarország gazdasága
    • chevron_right4.2.4. Infrastruktúra
      • 4.2.4.1. Kelet-Magyarország egésze és az Alföld
      • 4.2.4.2. Észak-Magyarország
    • chevron_right4.2.5. Társadalom
      • 4.2.5.1. Kelet-Magyarország egésze és az Alföld
      • 4.2.5.2. Észak-Magyarország
    • 4.2.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right4.3. Felvidék/Szlovákia
    • chevron_right4.3.1. Természeti viszonyok
      • 4.3.1.1. A felszínfejlődés lemeztektonikai alapjai
      • chevron_right4.3.1.2. A szerkezeti nagytájak és geológiai jellemzőik
        • 4.3.1.2.1. Hegyvidékek
        • 4.3.1.2.2. Hegységközi medencék
        • 4.3.1.2.3. Síkságok
      • 4.3.1.3. Vízrajz
      • 4.3.1.4. Éghajlat
      • 4.3.1.5. Talajok, növény- és állatvilág
    • 4.3.2. Történeti fejlődés
    • chevron_right4.3.3. Gazdaság
      • 4.3.3.1. Általános kép
      • 4.3.3.2. Agrárszektor és élelmiszer-gazdaság
      • 4.3.3.3. Ipar
      • chevron_right4.3.3.4. Szolgáltatás és infrastruktúra
        • 4.3.3.4.1. Közlekedés és távközlés
        • 4.3.3.4.2. Kereskedelem
        • 4.3.3.4.3. Külkereskedelem
        • 4.3.3.4.4. Turizmus
        • 4.3.3.4.5. Az ország általános gazdasági-társadalmi térszerkezete, gazdasági régiók
    • chevron_right4.3.4. Társadalom
      • 4.3.4.1. Népesség
      • 4.3.4.2. A lakosság politikai magatartása
      • 4.3.4.3. Települések
    • Irodalom
  • chevron_right4.4. Kárpátalja
    • 4.4.1. Természeti viszonyok
    • 4.4.2. Történeti fejlődés
    • chevron_right4.4.3. Gazdaság
      • 4.4.3.1. Általános jellemzés
      • 4.4.3.2. Nyersanyagok és energiahordozók
      • 4.4.3.3. Mezőgazdaság
      • 4.4.3.4. Ipar
      • chevron_right4.4.3.5. Szolgáltatások
        • 4.4.3.5.1. Közlekedés és hírközlés
        • 4.4.3.5.2. Turizmus
    • chevron_right4.4.4. Társadalmi viszonyok
      • 4.4.4.1. Településhálózat
      • 4.4.4.2. Népesség
      • 4.4.4.3. Politikai magatartás
    • Irodalom
  • chevron_right4.5. Erdély
    • chevron_right4.5.1. Természeti viszonyok
      • 4.5.1.1. Földtan
      • 4.5.1.2. A domborzat és a felszíni formák
      • 4.5.1.3. Éghajlat
      • 4.5.1.4. Vizek
      • 4.5.1.5. Talajok
      • chevron_right4.5.1.6. Növényzet és állatvilág
        • 4.5.1.6.1. Flóraelemspektrum-hatások
        • 4.5.1.6.2. A növényzet földrajzi elterjedése Erdélyben
      • 4.5.1.7. Állatvilág
    • 4.5.2. Történeti fejlődés
    • chevron_right4.5.3. Gazdaság
      • chevron_right4.5.3.1. Erdély regionális gazdasági térszerkezete
        • 4.5.3.1.1. Történelmi előzmények – regionális diszparitások
        • 4.5.3.1.2. A regionális munkaerőpiac sajátosságai
        • 4.5.3.1.3. A külföldi befektetések területi megoszlása
      • 4.5.3.2. Nyersanyagok és energiahordozók
      • chevron_right4.5.3.3. Mezőgazdaság
        • 4.5.3.3.1. Az ágazat általános jellemzői és tendenciái
        • 4.5.3.3.2. Növénytermesztés
        • 4.5.3.3.3. Állattenyésztés
      • chevron_right4.5.3.4. Ipar
        • 4.5.3.4.1. Az iparfejlődés általános irányai Erdélyben és Romániában
        • 4.5.3.4.2. Ágazati jellemzők, lokalizációk, szerkezetváltás
      • chevron_right4.5.3.5. Szolgáltatások
        • 4.5.3.5.1. Közlekedés
        • 4.5.3.5.2. Kereskedelem
        • 4.5.3.5.3. Turizmus
    • chevron_right4.5.4. Társadalom
      • chevron_right4.5.4.1. Népesség
        • 4.5.4.1.1. Népesedési folyamatok és struktúrák
        • 4.5.4.1.2. Természetes népmozgalom: a születés és halálozás sajátosságai Erdélyben és az erdélyi magyarok körében
        • 4.5.4.1.3. A romániai belső vándorlás hatása Erdélyben
        • 4.5.4.1.4. Nemzetközi vándorlás
      • 4.5.4.2. A lakosság politikai magatartása
      • chevron_right4.5.4.3. Településhálózat
        • 4.5.4.3.1. Urbanizáció és városhálózat
        • 4.5.4.3.2. Faluhálózat és vidékfejlesztés Erdélyben
    • Irodalom
  • chevron_right4.6. Vajdaság
    • chevron_right4.6.1. Természeti viszonyok
      • 4.6.1.1. Földtan
      • 4.6.1.2. Domborzat
      • 4.6.1.3. Éghajlat
      • 4.6.1.4. Felszín alatti és felszíni vizek
      • 4.6.1.5. Talajok
      • 4.6.1.6. Növény- és állatvilág
      • chevron_right4.6.1.7. Védett természeti értékek
        • 4.6.1.7.1. Fruška Gora Nemzeti Park
        • 4.6.1.7.2. Császár-tó Természetvédelmi Rezervátum
        • 4.6.1.7.3. Palics Természetvédelmi Park
        • 4.6.1.7.4. Felső-Duna mente Természetvédelmi Rezervátum
    • 4.6.2. Történeti fejlődés
    • chevron_right4.6.3. Gazdaság
      • 4.6.3.1. Gazdasági térszerkezet
      • 4.6.3.2. Nyersanyagok és energiahordozók
      • chevron_right4.6.3.3. A gazdasági élet sajátosságai
        • 4.6.3.3.1. Ipar
        • 4.6.3.3.2. Mezőgazdaság
        • 4.6.3.3.3. Szolgáltatások
        • 4.6.3.3.4. Turizmus
    • chevron_right4.6.4. Társadalom
      • chevron_right4.6.4.1. Népesség
        • 4.6.4.1.1. A lakosság politikai magatartása
      • chevron_right4.6.4.2. Településhálózat
        • 4.6.4.2.1. A nagyobb városok
      • chevron_right4.6.4.3. Közigazgatás és régiók
        • 4.6.4.3.1. Bácska
        • 4.6.4.3.2. Bánság (Bánát)
        • 4.6.4.3.3. Szerémség
    • Irodalom
  • chevron_right4.7. Pannon-Horvátország
    • chevron_right4.7.1. Természeti viszonyok
      • 4.7.1.1. Földtani, fejlődéstörténeti vázlat
      • 4.7.1.2. Pannon-Horvátország tájai
      • 4.7.1.3. Éghajlat
      • 4.7.1.4. Vízrajz
      • 4.7.1.5. Talajok
      • 4.7.1.6. Növény- és állatvilág
    • 4.7.2. Történeti fejlődés
    • chevron_right4.7.3. Gazdaság
      • 4.7.3.1. Nyersanyagok és energiahordozók
      • 4.7.3.2. Mezőgazdaság
      • 4.7.3.3. Ipar
      • chevron_right4.7.3.4. Szolgáltatások
        • 4.7.3.4.1. Kereskedelem
        • 4.7.3.4.2. Közlekedés
        • 4.7.3.4.3. Turizmus
        • 4.7.3.4.4. Energiagazdálkodás
        • 4.7.3.4.5. Természet és környezet
    • chevron_right4.7.4. Társadalom
      • 4.7.4.1. Népesedési folyamatok és struktúrák
      • 4.7.4.2. Etnikai és vallási összetétel
      • 4.7.4.3. Településhálózat
    • 4.7.5. Gazdasági-társadalmi térszerkezet
    • Irodalom
  • chevron_right4.8. Őrvidék és Muravidék
    • chevron_right4.8.1. Őrvidék
      • 4.8.1.1. Természeti környezet
      • 4.8.1.2. Társadalmi-gazdasági környezet
    • chevron_right4.8.2. Muravidék
      • 4.8.2.1. Természeti környezet
      • 4.8.2.2. Társadalmi-gazdasági környezet
    • Irodalom
  • chevron_right4.9. Budapest
    • 4.9.1. Bevezető megjegyzések
    • chevron_right4.9.2. Természeti viszonyok
      • 4.9.2.1. Földtani viszonyok
      • 4.9.2.2. Felszínfejlődés és -alaktan
      • 4.9.2.3. Éghajlat
      • 4.9.2.4. Vízrajz
      • 4.9.2.5. Talajok
      • 4.9.2.6. Növényzet
    • 4.9.3. Történeti háttér
    • 4.9.4. Gazdaság
    • 4.9.5. Településhálózat
    • 4.9.6. Népesség
    • 4.9.7. Térszerkezet
    • Irodalom
  • chevron_right4.10. Nagytérségi szerkezet
    • 4.10.1. A probléma lényege
    • 4.10.2. Néhány vélemény a klasszikusoktól
    • 4.10.3. A problematika mai kezelése
    • 4.10.4. Egy konzisztens megközelítés
    • 4.10.5. Tágabb összefüggések
    • Irodalom
• chevron_rightFotómelléklet
  • Bevezető
  • Dunántúl
  • Kelet-Magyarország
  • Felvidék
  • Kárpátalja
  • Erdély
  • Vajdaság
  • Pannon-Horvátország
  • Őrvidék és Mura-vidék
  • Budapest, Pest megye
  • Szentendre, skanzen

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2012

ISBN: 978 963 059 802 6

Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt.

Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//