MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A Kárpát-medence földrajza
Vasúti közlekedés
Valamennyi közlekedési alágazat közül a vasút hálózata alakult ki a legnagyobb mértékben egy központú sugaras szerkezetűvé a történelmi Magyarország idején, melyhez bizonyos mértékig kedvező adottságnak bizonyult a medencealkat. E szerkezet meghatározó oka azonban az a reformkortól érvényesülő törekvés volt, hogy a korábbi közlekedési eszközökhöz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményű vasút segítségével Pest-Buda nagyvárossá fejlődve Bécs ellenpólusává váljon. E nemzeti érdek már az 1848. évi hálózati tervben kifejezésre jutott, amelyben Széchenyi az ország gazdasági/kormányzati központjából szétfutó fővonalak közül különleges jelentőséget tulajdonított a bécsi mellett a Fiumébe vezetőnek, mert az önálló magyar külkereskedelemben fő szerepet szántak a kikötővárosnak. Ugyan az 1850/60-as években az osztrák birodalmi érdekek megjelentek néhány dunántúli keresztirányú, illetve Triesztben végződő déli vasúti pálya létrehozásában, azonban Bécsből a Kárpát-medence keleti kétharmadának elérése csak Pesten keresztül volt lehetséges. (A 19. század végéig vasutat hordozó Duna-híd építésének a Kárpát-medencében még nem voltak meg a műszaki-finanszírozási feltételei.)
Tartalomjegyzék
- A KÁRPÁT-MEDENCE FÖLDRAJZA
- Impresszum
- Előszó
- 1. A Kárpát-medence tudományos megismerése
- 1.1. A Kárpát-medence földrajzi megismerése
- 1.2. A Kárpát-medence térképi ábrázolásának fejlődése
- 1.2.1. A Kárpát-medence területének korai ábrázolásai
- 1.2.2. Mikoviny Sámuel munkássága
- 1.2.3. Görög megyetérkép-sorozata és Lipszky országtérképe
- 1.2.4. Oktatási térképek
- 1.2.5. Az első tematikus térképek
- 1.2.6. A katonai felmérések
- 1.2.7. Az első magyar térképkiadó vállalat
- 1.2.8. A magyar térképészet 1918–1990 között
- 1.2.9. Hazánk térképészete a rendszerváltozást követően
- Irodalom
- 1.2.1. A Kárpát-medence területének korai ábrázolásai
- 2. Természeti viszonyok
- 2.1. A Kárpát-medence földtörténete
- 2.1.1. Bevezetés
- 2.1.2. Kísérletek a Kárpát-medence kialakulásának és fejlődésének megmagyarázására
- 2.1.3. A Kárpát-medencét és környezetét felépítő nagyszerkezeti egységek
- 2.1.4. A nagyszerkezeti egységek földtani felépítése és fejlődéstörténete
- 2.1.4.1. A Kárpát-medence devon–alsó karbon üledékciklusának képződményei és eseményei
- 2.1.4.2. A Kárpát-medence felső karbon–perm üledékciklusának képződményei és eseményei
- 2.1.4.3. A Kárpát-medence triász–alsó kréta üledékciklusának képződményei
- 2.1.4.4. A felső kréta–paleogén üledékciklus képződményei és eseményei
- 2.1.5. A Pannon-medence kialakulása és fejlődése
- 2.1.6. A negyedidőszak (kvarter) eseményei és képződményei
- 2.1.7. Holocén
- Irodalom
- 2.1.1. Bevezetés
- 2.2. A Kárpát-Pannon térség lemeztektonikai értelmezése
- 2.2.1. Bevezetés
- 2.2.2. Lemeztektonika és extenziós medencefejlődés
- 2.2.3. A Pannon-medence termomechanikai modellje
- 2.2.4. Kompressziós események az extenziós eredetű Pannon-medencében
- 2.2.5. Aktív tektonika
- 2.2.6. Geodinamikai szintézis
- 2.2.7. A Pannon-medence és környezete legfontosabb felszíni és mélységi folyamatai
- Irodalom
- 2.2.1. Bevezetés
- 2.3. Nyersanyagok és energiahordozók
- 2.4. A Kárpát-medence éghajlata
- 2.4.1. Bevezetés
- 2.4.2. A mérsékelt öv légköri folyamatai
- 2.4.3. Éghajlatunk múltja
- 2.4.4. Meteorológiai mérések és megfigyelések
- 2.4.5. A Kárpát-medence éghajlati képe
- 2.4.6. Napsugárzás, felhőzet
- 2.4.7. Hőmérséklet
- 2.4.8. Szélviszonyok
- 2.4.9. Csapadék, légnedvesség, párolgás
- 2.4.10. Az üvegházhatás
- 2.4.11. A nagyvárosok éghajlat-módosító hatásának becslése műholdas mérések felhasználásával
- 2.4.12. A Kárpát-medence éghajlatának 21. századra várható változásai
- 2.4.13. Időjárási szélsőségek
- 2.4.14. Összefoglaló megjegyzések
- Irodalom
- 2.4.1. Bevezetés
- 2.5. A Kárpát-medence vízföldrajza
- 2.5.1. A vízhálózat kialakulásának általános jellemzése
- 2.5.2. A felszíni vízhálózat természetes fejlődése és változásai
- 2.5.3. A Kárpát-medence fő folyórendszerei
- 2.5.4. A folyóhálózat antropogén eredetű átalakulása és annak következményei
- 2.5.5. A Kárpát-medence állóvizei
- 2.5.6. Felszín alatti vizek
- Irodalom
- 2.5.1. A vízhálózat kialakulásának általános jellemzése
- 2.6. A Kárpát-medence talajföldrajzi képe
- 2.7. A Kárpát-medence biogeográfiája
- 2.8. Geomorfológia
- 2.8.1. Bevezetés
- 2.8.2. A legidősebb felszínformák és -maradványok
- 2.8.3. Vulkánok és vulkáni felszínformák
- 2.8.4. Hegylábfelszínek és hegylábi félsíkok
- 2.8.5. Karsztos térszínek
- 2.8.6. Völgyképződés és a folyóhálózat kialakulása, teraszok
- 2.8.7. A hordalékkúpok kialakulása
- 2.8.8. A szél felszínalakító munkája, fiatal homokmozgások
- 2.8.9. Glaciális és periglaciális felszínformálás
- 2.8.10. Löszképződés és formakincse
- 2.8.11. Jelenkori felszínfejlődés
- 2.8.12. Antropogén felszínformálás
- Irodalom
- 2.9. Természet és környezet
- 2.9.1. Természeti értékek a Kárpát-medencében
- 2.9.2. A környezet állapota a Kárpát-medencében
- Irodalom
- 2.1. A Kárpát-medence földtörténete
- 3. Gazdaság és társadalom
- 3.1. Az „emberformálta táj” fejlődése a Kárpát-medencében
- 3.1.1. A római Pannónia mint kultúrtáj
- 3.1.2. A honfoglalás kori magyarság térhasználata
- 3.1.3. Kultúrtájfejlődés a 11–15. században
- 3.1.4. A tájhasználat átalakulása a török megszállás időszakában
- 3.1.5. Kultúrtájváltozás a 18. században
- 3.1.6. A 19. század második felének kultúrtájváltozásai
- 3.1.7. A kultúrtáj-átalakulás 20. századi tendenciái
- Irodalom
- 3.1.1. A római Pannónia mint kultúrtáj
- 3.2. A Kárpát-medence államföldrajzi képének változásai
- 3.2.1. Bevezetés
- 3.2.2. A Kárpát-medence államtörténeti folyamatai a magyar honfoglalás előtt
- 3.2.3. A „magyar korszak” államfejlődési fordulópontjai 1918-ig
- 3.2.4. A szétszabdalt medence államfejlődése
- 3.2.4.1. A szétesés bizonytalansága (1918–1920)
- 3.2.4.2. Nemzetközileg legitimált területi struktúra, revíziós politika (1920–1938)
- 3.2.4.3. Az ideiglenes, részleges újjárendezés, részbeni nagyhatalmi garanciákkal (1938–1944)
- 3.2.4.4. A „lebegés” bizonytalanságai (1944–1947)
- 3.2.4.5. A széttagolt Kárpát-medence a megosztott Európában (1947–1991)
- 3.2.4.6. A Kárpát-medence új államai 1991 után
- 3.2.4.1. A szétesés bizonytalansága (1918–1920)
- 3.2.5. Összegzés
- Irodalom
- 3.2.1. Bevezetés
- 3.3. Népességföldrajz
- 3.3.1. A Kárpát-medence történeti népességföldrajza
- 3.3.2. Kárpát-medence népesedése a II. világháború után
- 3.3.2.1. Néhány előzetes megjegyzés
- 3.3.2.2. A Kárpát-medencei államokról
- 3.3.2.3. Magáról a Kárpát-medencéről
- 3.3.2.4. A népesség számszerű alakulása (1950–2010)
- 3.3.2.5. A II. világháborút követő állapotok
- 3.3.2.6. A Kárpát-medence népesedési jellegzetességei az ezredfordulóig
- 3.3.2.7. A mai demográfiai és népességföldrajzi helyzet
- 3.3.2.1. Néhány előzetes megjegyzés
- 3.3.3. Pillantás a jövőre
- Irodalom
- 3.4. Etnikai és vallásföldrajz
- 3.5. A Kárpát-medence településföldrajza
- 3.5.1. A magyar honfoglalás előtti települési előzmények
- 3.5.2. A (magyar) középkor településállománya
- 3.5.3. A Kárpát-medence településállományának alakulása a 16–17. században (1526–1688)
- 3.5.4. A Kárpát-medence településállománya a kései feudalizmus időszakában (18. század–1848)
- 3.5.5. A magyar korona országainak települései a polgári korszakban (1848–1918)
- 3.5.6. A Kárpát-medence települései a két világháború között
- 3.5.7. Településfejlődés a Kárpát-medencében a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.1. Magyarország településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.2. Őrvidék/Burgenland településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.3. A Felvidék (Szlovákia) településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.4. Kárpátalja településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.5. Erdély településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.6. A Vajdaság településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.7.7. Pannon-Horvátország településfejlődése a második világháborútól napjainkig
- 3.5.8. Összegzés
- Irodalom
- 3.5.1. A magyar honfoglalás előtti települési előzmények
- 3.6. A Kárpát-medence élelmiszer-gazdasága
- 3.6.1. Gazdaságtörténeti előzmények
- 3.6.2. A mezőgazdaság mai térszerkezete a Kárpát-medencében
- 3.6.2.1. Magyarország mezőgazdasága
- 3.6.2.1.1. Területi sajátosságok és a fejlődés főbb irányai
- 3.6.2.1.2. Földterület, földhasználat
- 3.6.2.1.3. Tulajdonviszonyok, üzemtípusok
- 3.6.2.1.4. A termelési szerkezet változásának irányai
- 3.6.2.1.5. A termelés technikai háttere
- 3.6.2.1.6. Az értékesítési lehetőségek
- 3.6.2.1.7. Ágazatok
- 3.6.2.1.7.1. Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar
- 3.6.2.1.7.2. Ipari növények és feldolgozásuk
- 3.6.2.1.7.3. Szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés, szeszipar és üdítőital-gyártás
- 3.6.2.1.7.4. Takarmánytermesztés
- 3.6.2.1.7.5. Az állattenyésztés főbb ágazatai, a húsipar és a tejfeldolgozás
- 3.6.2.1.7.6. Baromfitenyésztés és -feldolgozás
- 3.6.2.1.7.7. Az erdő- és vadgazdálkodás
- 3.6.2.1.7.1. Kenyérgabona-termelés, malom- és sütőipar
- 3.6.2.1.1. Területi sajátosságok és a fejlődés főbb irányai
- 3.6.2.2. A Kárpát-medence többi részének mezőgazdasága
- 3.6.2.2.1. Erdély mezőgazdasága
- 3.6.2.2.2. Partium és a Bánság mezőgazdasága
- 3.6.2.2.3. A Felvidék/Szlovákia mezőgazdasága
- 3.6.2.2.4. Pannon-Horvátország mezőgazdasága
- 3.6.2.2.5. A Vajdaság (Délvidék) mezőgazdasága
- 3.6.2.2.6. A Kárpátalja mezőgazdasága
- 3.6.2.2.7. Az Őrvidék mezőgazdasága
- 3.6.2.2.8. A Muravidék mezőgazdasága
- 3.6.2.2.1. Erdély mezőgazdasága
- 3.6.2.1. Magyarország mezőgazdasága
- 3.6.3. Az agrárgazdaság-élelmiszergazdaság kilátásai a Kárpát-medencében
- Irodalom
- 3.7. A Kárpát-medence iparföldrajza
- 3.7.1. Gazdaságtörténeti áttekintés
- 3.7.2. Magyarország ipara a II. világháború végétől napjainkig
- 3.7.3. Magyarország ipara a rendszerváltás után
- 3.7.4. A Kárpát-medence határon túli területeinek ipara
- Irodalom
- 3.8. A Kárpát-medence közlekedése és távközlése
- 3.8.1. A Kárpát-medence az európai közlekedési térben
- 3.8.2. A Kárpát-medence részterületeinek közlekedési orientációja
- 3.8.3. A Kárpát-medence átjárhatósága
- 3.8.4. A közúti közlekedés
- 3.8.5. Vasúti közlekedés
- 3.8.6. Vízi közlekedés
- 3.8.7. Légi közlekedés
- 3.8.8. A közlekedési hálózatfejlesztések korridorokra összpontosulása
- 3.8.9. A Kárpát-medence távközlése
- Irodalom
- 3.8.1. A Kárpát-medence az európai közlekedési térben
- 3.9. Turizmus a Kárpát-medencében
- 3.10. Közigazgatás és regionalizáció a Kárpát-medencében
- 3.1. Az „emberformálta táj” fejlődése a Kárpát-medencében
- 4. A Kárpát-medence régiói
- 4.1. Dunántúl
- 4.1.1. Természeti viszonyok
- 4.1.2. Történeti fejlődés
- 4.1.3. Gazdaság
- 4.1.4. Társadalom
- Irodalom
- 4.2. Kelet-Magyarország
- 4.3. Felvidék/Szlovákia
- 4.4. Kárpátalja
- 4.5. Erdély
- 4.5.1. Természeti viszonyok
- 4.5.2. Történeti fejlődés
- 4.5.3. Gazdaság
- 4.5.4. Társadalom
- Irodalom
- 4.6. Vajdaság
- 4.7. Pannon-Horvátország
- 4.8. Őrvidék és Muravidék
- 4.9. Budapest
- 4.10. Nagytérségi szerkezet
- 4.1. Dunántúl
- Fotómelléklet
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
Nyomtatott megjelenés éve: 2012
ISBN: 978 963 059 802 6
Fél évszázados hiányt pótol a kötet, hiszen utoljára 1947-ben jelent meg a Kárpát-medencét mint egységes földrajzi teret leíró kézikönyv. Geográfusok nemzedékei voltak politikai nyomásra elzárva ettől a témától, majd további évtizedek kellettek az újrakezdett kutatások eredményeinek összegzéséig. A szerkesztők, ahogy az a Világföldrajz kézikönyv esetében is történt, kitárták a kaput, s megpróbáltak mindenkit bevonni a munkába a magyar geográfiából, illetve földtudományból, akinek van érdemi mondanivalója a témában. A szóhasználat nem véletlen: magyar és nem magyarországi geográfiáról van szó, tehát a szerzők a Kárpát-medence különböző részein élnek és dolgoznak, az országhatárok ebben az esetben nem jelentettek akadályt. Az eredmény páratlanul gazdag és friss, ugyanakkor egységes szemléletmóddal kidolgozott Kárpát-medence kép. A kötet kellően részletes a témában elmélyedni vágyók számára, de elég színes és érdekes ahhoz, hogy magával ragadja az egy-egy részlet iránt érdeklődőket, illetve az Akadémiai Kiadó kézikönyv sorozatának hűséges gyűjtőit is.
Hivatkozás: https://mersz.hu/dovenyi-a-karpat-medence-foldrajza//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
