Fülöp József

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.


Gneisz, csillámpala, amfibolit

A kétcsillámú gneisz szürke, gyakran zöldes árnyalatú, enyhén gyüredezett, közepesen palás kőzet. A palalemezek között gyakori a laterálszekréciós kvarc. Szövete granoblasztos-lepidoblasztos. Amennyiben porfiroblasztos ásványkiválásokat tartalmaz: porfiroblasztos-granoblasztos vagy porfiroblasztos-lepidoblasztos. Gyakori a blasztomilonit struktúra és egyéb tektonometamorf szerkezet is. A leggyakoribb porfiroblasztos ásvány a gránát (rendszerint tört, morzsolt állapotban). Közel hasonló gyakoriságúak — K-metaszomatózis esetén — a mikroklin porfiroblasztok, amelyek nagysága esetenként az 1,5 cm-t is eléri. Ezek is gyakran töredezettek. Ritka porfiroblasztos elegyrész a staurolit, amely max. 2 mm-es beágyazásokat alkot. Még ritkábban találhatók Al2SiO5 ásványok. Jellemző ásványos összetétel: kvarc, plagioklász (An12–17), biotit, muszkovit, ±gránát, ±staurolit, ±andaluzit, ±disztén, ±klorit. Járulékos elegyrész az apatit, a zoizit, több-kevesebb kalcit vagy sziderit.

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 039 7

Észak-Magyarország és a Tiszai nagyszerkezeti egység (Zemplén, Alföld, Dél-Dunántúl) mezozóosnál idősebb (700–245 millió éves) képződményeinek szintézise. A Magyarország geológiája: Paleozoikum I. kötettel együtt a teljes magyarországi prekambrium–paleozoikum kézikönyve. Ismeretanyaga nemcsak a publikált irodalomban és a hozzáférhető kéziratos jelentésekben foglalt kutatási eredményeket tükrözi, de nagymértékben épít a kortárs szakemberek közreműködésére, a személyes tapasztalatokra és vizsgálatokra is. Különös figyelemmel készültek a megismeréstörténet fejezetei, amelyek a rövid tárgyi értékelés mellett egyben a tudós elődök és kortársak iránti tisztelet fifejezői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave