MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyarország geológiája. Paleozoikum II.
Vízföldtani adatok
Az Upponyi-hegység területe forrásokban igen szegény. A tömött kőzetszövet, a csekély porozitás és az eltömődött hasadékok miatt a paleozóos képződményeknek rossz a vizvezető képessége. Ezért létesitettek a Lázbérci-völgyben gátépítéssel mesterséges viztározót [46] C, amelyet a Bánés a Csernely-patak táplálnak. A völgyzáró gát hossza 255 m, magassága 19 m, talpszélessége 126 m, koronaszélessége 5 m. A víztározó hasznos térfogata 5,8 millió m3. Átlagos vízmélysége telt tározó esetén 7,5 m. A tározó hossza 3 km, a gáttal lezárt lázbérci ág 1 km hosszú. Napi 24 000 m3 vizet biztosít a víztisztítómű részére és ezzel kielégíti Ózd vízszükségletét. Ezen kívül 0,2 m3/sec vízpótlást ad a tározó alatt tovább folyó Bánpataknak.
Tartalomjegyzék
- Magyarország geológiája Paleozoikum II
- Impresszum
-
- Előszó
- 1. Középhegységi (Pelsoi) nagyszerkezeti egység
- 1.1. Borsodi szerkezeti egység
- 1.1.1. Szendrői paleozóos rétegösszlet
- 1.1.1.1. A földtani megismerés története
- 1.1.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 1.1.1.3. Litosztratigráfiai egységek
- 1.1.1.3.1. Irotai formáció
- 1.1.1.3.2. Szendrőládi Mészkő formáció
- 1.1.1.3.3. Bükhegyi Márvány formáció
- 1.1.1.3.4. Rakacai Márvány formáció
- 1.1.1.3.5. Abodi Mészkő formáció
- 1.1.1.3.6. Tournaisi mészkő
- 1.1.1.3.7. Kopaszhegyi Mészkő
- 1.1.1.3.8. Verebeshegyi Mészkő formáció
- 1.1.1.3.9. Szendrői Fillit formáció
- 1.1.1.3.1. Irotai formáció
- 1.1.1.4. A Szendrői paleozóos rétegösszlet képződményei a hegység környezetében
- 1.1.1.5. Üledékes fejlődéstörténet
- 1.1.1.6. Szerkezetalakulás és metamorfózis
- 1.1.1.7. Ősföldrajzi kapcsolatok
- 1.1.1.8. Gyakorlati célú kutatás és hasznosítás
- 1.1.1.9. Irodalomjegyzék
- 1.1.2. Upponyi paleozóos rétegösszlet
- 1.1.2.1. A földtani megismerés története
- 1.1.2.2. Elterjedés, település, tagolás
- 1.1.2.3. Litosztratigráfiai egységek
- 1.1.2.4. Fejlődéstörténet
- 1.1.2.5. Metamorfózis
- 1.1.2.6. Gazdaságföldtani adatok
- 1.1.2.7. Irodalomjegyzék
- 1.1.2.1. A földtani megismerés története
- 1.1.3. Bükki paleozóos képződmények
- 1.1.3.1. A földtani megismerés története
- 1.1.3.2. A földtani felépítés alapvető vonásai
- 1.1.3.3. Karbon
- 1.1.3.4. Perm
- 1.1.3.5. Perm-triász határ
- 1.1.3.6. A Bükk hegységi perm képződmények metamorfózisa
- 1.1.3.7. Gyakorlati hasznosítás
- 1.1.3.8. Irodalomjegyzék
- 1.1.3.9. Paleozóos képződmények a Rudabányai-hegység DK-i szegélyén
- 1.1.3.10. A Nagybátony Nb-324 jelű fúrással feltárt paleozóos képződmények
- 1.1.3.11. A Susa S-1 jelű fúrással feltárt paleozóos alaphegység
- 1.1.3.12. A Darnó hegyi és a verpeléti felsőperm
- 1.1.3.1. A földtani megismerés története
- 1.1.1. Szendrői paleozóos rétegösszlet
- 1.1. Borsodi szerkezeti egység
- 2. Tiszai nagyszerkezeti egység
- 2.1. Zempléni nagyszerkezeti egység
- 2.1.1. Vilyvitányi Kristályospala összlet (Szlovákiában Býštai Kristályospala)
- 2.1.2. Zempléni Permokarbon rétegösszlet (Szlovákiában Cejkov [Cékei] formációcsoport)
- 2.2. Déldunántúli szerkezeti egység
- 2.2.1. Történeti, alapvető és áttekintő publikációk
- 2.2.2. A földtani felépítés fő vonásai
- 2.2.3. Déldunántúli Metamorfit összlet
- 2.2.3.1.1. Görgetegi Kristályospala formáció
- 2.2.3.2. Kristályospala medencealjzat a Dél-Dunántúl keleti részén
- 2.2.3.2.1. Irodalom
- 2.2.3.2.2. Gyódi Szerpentinit formáció
- 2.2.3.2.3. Szalatnaki formáció
- 2.2.3.2.4. Ófalui formáció
- 2.2.3.2.5. Mórágyi Gránit formáció
- 2.2.3.2.1. Irodalom
- 2.2.4. Déldunántúli Permokarbon rétegösszlet
- 2.2.4.1.1. Tésenyi Homokkő formáció
- 2.2.4.1.1.1. A földtani megismerés története
- 2.2.4.1.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 2.2.4.1.1.3. Földtani kifejlődés
- 2.2.4.1.1.4. Ősföldrajz és fejlődéstörténet
- 2.2.4.1.2. Turonyi formáció
- 2.2.4.1.3. Korpádi Homokkő formáció
- 2.2.4.1.4. Gyűrűfűi Riolit formáció
- 2.2.4.1.5. Cserdi Konglomerátum formáció
- 2.2.4.1.6. Bodai Aleurolit formáció
- 2.2.4.1.7. Kővágószőlősi Homokkő formáció
- 2.2.4.1.1.1. A földtani megismerés története
- 2.2.4.2. A perm-triász határ
- 2.2.4.1.1. Tésenyi Homokkő formáció
- 2.2.1. Történeti, alapvető és áttekintő publikációk
- 2.3. Az Alföld kristályos aljzata
- 2.3.1. Megismeréstörténet
- 2.3.2. Elterjedés, település, tagolás
- 2.3.3. A Mecseki szerkezeti öv kristályos képződményei
- 2.3.4. A Villány-Bihari szerkezeti öv kristályos képződményei
- 2.3.5. A Békés-Kodru szerkezeti öv kristályos képződményei
- 2.3.6. Áttekintő összefoglalás
- 2.3.7. Gyakorlati jelentőség
- 2.3.8. Irodalomjegyzék
- 2.3.9. Permokarbon molassz az Alföld aljzatában
- 2.3.1. Megismeréstörténet
- 2.1. Zempléni nagyszerkezeti egység
- Ábrajegyzék
- Fényképtáblák
- Színes mellékletek
- Táblázatok
- Folyóiratok címének rövidítése
-
-
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 039 7
Észak-Magyarország és a Tiszai nagyszerkezeti egység (Zemplén, Alföld, Dél-Dunántúl) mezozóosnál idősebb (700–245 millió éves) képződményeinek szintézise. A Magyarország geológiája: Paleozoikum I. kötettel együtt a teljes magyarországi prekambrium–paleozoikum kézikönyve. Ismeretanyaga nemcsak a publikált irodalomban és a hozzáférhető kéziratos jelentésekben foglalt kutatási eredményeket tükrözi, de nagymértékben épít a kortárs szakemberek közreműködésére, a személyes tapasztalatokra és vizsgálatokra is. Különös figyelemmel készültek a megismeréstörténet fejezetei, amelyek a rövid tárgyi értékelés mellett egyben a tudós elődök és kortársak iránti tisztelet fifejezői.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-ii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
