Tartalomjegyzék

• Kodály a népzenekutató és tudományos műhelye
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • Köszönetnyilvánítás
• chevron_rightI. Kodály népdalszemlélete és tudósi személyisége
  • 1. Népdalkutatás a XIX. századi Magyarországon
  • 2. A népdal Kodály szemléletében
  • 3. Kodály tudósi személyisége
• chevron_rightII. Az első gyűjtőúttól az első tudományos népdalkiadásig (1905–1921)
  • 1. Az első gyűjtőút és az első népdalközlések
  • 2. Népdalgyűjtő utak a felvidéken és erdélyben
  • 3. A népdalösszkiadás terve – I.
  • 4. Katonadalok gyűjtése
  • 5. A „Nagyszalontai gyűjtés”
  • 6. Az ötfokúság
  • 7. A Kodály-lejegyzések
  • 8. A múlt rekonstrukciója a hagyományból
  • 9. A tudományos népdalkiadás
• chevron_rightIII. A „zenei belmisszió” programjától Bartók távozásáig (1921–1940)
  • 1. „Zenei belmisszió”
  • 2. Népdalgyűjtés a „maradékország”-ban
  • 3. A magyar „monumenta musicae”
  • 4. Kiteljesedés: a kutatás, a zeneszerzés és a zenei nevelés egysége
  • 5. „Néprajz és zenetörténet”
  • 6. A kvintváltás
  • 7. Összefoglalás: „a magyar népzene”
  • 8. Magyarság a népzenében
  • 9. A népdalösszkiadás terve – II.
  • 10. Bartók elmenetele. Kodály széljegyzetei bartók zenei rendjéhez
  • 11. A „kodály-rend”
• chevron_rightIV. Kodály a Tudományos Akadémián (1940–1967)
  • 1. „A Magyar Népzene Tára” összkiadás megindulása
  • 2. A Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja
  • 3. KODÁLY ÉS A HATALOM
  • 4. Differenciálódás és integrálódás a kutatásban
  • 5. Nemzetközi nyitás és „a Magyar Népzene Tára” folytatása
• chevron_rightBibliográfia
  • 1. Kodály-írások válogatott bibliográfiája
  • 2. EGYÉB IRODALOM
  • 3. HANGZÓ KIADVÁNYOK
• chevron_rightFüggelék
  • 1. A legfontosabb 19. századi népdalgyűjtemények
  • 2. Kodály népzenei gyűjtéseinek időrendi mutatója
• Melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 122 6

Szalay Olga az MTA Zenetudományi Intézetében A Magyar Népzene Tára sorozat szerkesztőségének munkatársa. Legutóbbi könyvében munkatársával Kodály nagyszalontai gyűjtését adták közre (Szalay Olga - Rudas Péterné Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése). Mostani, új eredményeket is bemutató önálló kötetében, amely a Jyväskyläi Egyetemen (Finnország) 2003-ban megvédett doktori disszertációja, húszéves Kodály-kutatásait összegzi.

Bartók Béla „a magyar népzene egyetlen alapos ismerője"-ként jellemezte kiváló kortársát és barátját. Eősze László e könyv előszavában írja Kodályról: „Bármilyen sokágú volt is munkássága, középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt. ... E kötet lapjain egy tudatosan felépített, szinte művészileg eltervezett, nagy ívű pálya képe rajzolódik ki."

A népzenetudós Kodály életművét (1905-1967) először kísérhetjük végig részletesen. A kötetben nem csupán a publikált eredmények sorakoznak egymás mellé. Kirajzolódik a népzenetudós működésének teljes spektruma, fény derül a félbeszakadt vagy csupán tervezésig jutott munkákra, és egy új tudományág kodályi koncepciója válik láthatóvá. A szerző a népzene oldaláról világít rá a kutatói és a kompozíciós, illetőleg pedagógiai munkásság közti összefüggésekre. Kodály 1945 után is továbbívelő tudósi pályájának középpontjában A Magyar Népzene Tára összkiadás megindítása s ezzel együtt a maga köré gyűjtött munkatársakból, Népzenekutató Csoport néven az összehasonlító népzenetudomány sajátosan magyar műhelyének megteremtése áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szalay-kodaly-a-nepzenekutato-es-tudomanyos-muhelye//