Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


A parasztság felfedezése az irodalmi gondolkodásban

A feudális népiesség szóvivői a húszas évek elején már nemcsak a nemzeti múltra, de a jelenre is figyelni kezdenek, s ebben kétségkívül szerepe van az 1822–1823-tól kezdve a megyékben szerte kibontakozó nemesi ellenállásnak. Ennek során végképp rá kell döbbenniök, hogy a Habsburg-abszolutizmus elleni küzdelem eredményessége elképzelhetetlen a néptömegek érdekeinek figyelembevétele nélkül. Még inkább közrejátszott szemléletük alakulásában, hogy az ő tevékenységükkel párhuzamosan a 10-es évek végétől már távlatosabb, messzebbre tekintő törekvések is jelentkeznek, melyek a nemzeti hagyománykincset már nem tekintik a nemesség kizárólagos privilégiumának. A kezdődő hazai liberalizmusnak e népbarát megnyilatkozásai óhatatlanul visszahatottak a rendi nacionalizmus híveinek nép- és hagyományszemléletére is.

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave