Fenyő István

Az irodalom respublikájáért

Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830


Az irodalom polgárosodásáért és nemzetivé válásáért s a polgárosodás és nemzetté válás irodalmáért

A reformkori politikai mozgalmak kibontakozásától, 1823-tól kezdve lép fel Kölcsey ismét elméleti munkáival. A társadalomban és az irodalomban egyaránt bekövetkező változások, a liberális és romantikus eszmék ez idő tájt folyvást érezhető előretörése éppúgy erre készteti, mint a Szemerével együtt tervezett és 1826-ban meg is valósított elméleti-kritikai folyóiratuk, az Élet és Literatúra igényei és követelményei. Majd egy fél évtizeden át, mintegy 1827-ig az irodalomelméleti művek állanak munkássága középpontjában: mennyiségben és minőségben egyképpen ekkor alkotja azok java részét. S kivétel nélkül nemzetnevelő célzattal teszi ezt: az egykorú társadalmi tudatban elterjedt nézetek tisztításának, a kollektívum eszméltetésének, a minél több ember meggyőzésének tendenciájával. Az ismeretek terjesztésének felvilágosult intenciója megmarad, de alárendelődik a társadalmi tudat revíziója, a közfelfogás új egységbe szervezése törekvésének.

Az irodalom respublikájáért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 898 9

Fenyő István könyve több mint "kritikatörténet": az irodalom önszemléletének, önnön létéről, funkciójáról kialakított képzeteinek fejlődéstörténeti elemzése. A szerző megvizsgálja a kor hazai kritikai elvrendszereit, irodalmi eszméit, programjait, kategóriáit, követelményeit, értelmezi, értékeli és rendszerezi az egyes kritikusi felfogásokat, ítéleteket, ítélkezési normákat - és mindenekelőtt az irodalmi gondolkozás egykorú fogalomkészletét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fenyo-az-irodalom-respublikajaert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave