MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Válogatott fejezetek a komfortelmélet témaköréből
Az olfaktometria alaptörvényei
Az olfaktometria az ember esetében a szaghordozó gázok által kiváltott érzékszervi hatások vizsgálatával és mérésével foglalkozik. A szagérzékelő receptorok alakítják át a szagingert idegrendszeri érzetté. A szaginger és az idegrendszerben keletkező érzet között nem lineáris a kapcsolat. A XIX. század közepén Weber vizsgálataival igazolta, hogy az ingernövekedés (ΔR) miatt bekövetkező ingererősség (R) közötti kapcsolat az alábbi módon írható le:
Tartalomjegyzék
- Válogatott fejezetek a komfortelmélet témaköréből Egyetemi tankönyv
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. Ember és környezete közötti kapcsolat
- 2. A hőérzetről
- 3. Az emberi test és környezete közötti hőcserefolyamatok számítási lehetőségei
- 3.1. Az egyes hőcserefolyamatok számítási eljárásai
- 3.1.1. A konvekciós hőleadás, illetve hőcsere számításának általános, műszaki módszere
- 3.1.2. A sugárzásos hőleadás, illetve hőcsere számításakor figyelembe veendő törvényszerűségek
- 3.1.2.1. A Planck-törvény
- 3.1.2.2. A Wien-törvény
- 3.1.2.3. A Stefan–Boltzman-törvény
- 3.1.2.4. A Lambert-törvények
- 3.1.2.5. A valóságos testek sugárzása
- 3.1.2.6. A fekete testre vonatkozó törvények alkalmazása szürke testre
- 3.1.2.7. A Kirchhoff-törvény
- 3.1.2.8. A szilárd testek sugárzási hőcseréje áteresztő közegben
- 3.1.2.1. A Planck-törvény
- 3.1.3. Sugárzásos hőcsere két általános, illetve tetszőleges helyzetű síkfelület között
- 3.1.4. A sugárzásos hőleadás, illetve hőcsere számításának általános, műszaki módszerei
- 3.1.5. A száraz hőcsere számítása (ASHRAE módszer)
- 3.1.6. A nedves hőleadás számítása
- 3.1.1. A konvekciós hőleadás, illetve hőcsere számításának általános, műszaki módszere
- 3.1. Az egyes hőcserefolyamatok számítási eljárásai
- 4. Az emberi test hőegyensúlya
- 5. Zárt terek hőérzeti méretezési módszerei
- 6. Laboratóriumi és helyszíni mérések
- 6.1. Laboratóriumi mérések
- 6.2. A műszaki paraméterek laboratóriumi vizsgálata
- 6.3. Laboratóriumi élettani vizsgálatok
- 6.4. A termikus műember
- 6.5. A helyszíni hőérzeti vizsgálatok során rögzített műszaki paraméterek
- 6.6. Helyi diszkomfort-paraméterek együttes figyelembevétele
- 6.7. Egyéb hőérzeti méretezési módszerek
- 6.8. Mikroklímás mutatószámok
- 6.9. Hőérzeti ellenőrzés felület és felületelem közötti besugárzás esetén
- 6.1. Laboratóriumi mérések
- 7. Szélsőséges hőérzeti viszonyok
- 8. A belsőlevegő-minőség értelmezése, alapfogalmak
- 9. A szennyező anyagok koncentrációja
- 10. Élettani és higiéniai alapok
- 11. A szagérzékelés, olfaktometria
- 12. Levegőszennyező anyagok a komforttérben
- 13. A belsőlevegő-minőség értékelése
- 13.1. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség alapjai
- 13.2. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség elmélete Fanger szerint
- 13.2.1. A belsőlevegő-minőséggel elégedetlenek aránya
- 13.2.2. Az érzékelhető levegőminőség komfortegyenlete
- 13.2.3. A kontaminációs fok és a szellőztetés hatásossága
- 13.2.4. A szükséges frisslevegő-igény méretezése az érzékelhető belsőlevegő-minőség biztosításához
- 13.2.5. A szükséges frisslevegő-igény méretezése az egészségügyi követelmények alapján
- 13.2.1. A belsőlevegő-minőséggel elégedetlenek aránya
- 13.3. A szén-dioxid hatása a komfortra és a produktivitásra
- 13.4. Az MSZ CR 1752 alapadatai
- 13.5. Az MSZ EN 15251 alapján történő méretezés
- 13.1. Az érzékelhető belsőlevegő-minőség alapjai
- 14. A belsőlevegő-minőség mérése
- 15. Por levegőszennyező
- 16. A szemcsézet-eloszlásfüggvények
- 17. A por élettani hatása
- 18. A levegő szűrése szálas szűrőkben
- 18.1. Jelölések, dimenzió nélküli számok
- 18.2. Elemi szál leválasztási foka
- 18.3. Az egységnyi szűrőkeresztmetszet leválasztási foka
- 18.4. Leválasztási hatások
- 18.5. Eredő leválasztási fok, MPP
- 18.6. A szálas szűrők ellenállása
- 18.7. A szűrők műszaki paraméterei
- 18.8. Szűrőosztályok
- 18.9. Durvaporszűrők és finomporszűrők
- 18.10. Tisztatér osztályok, aerosolszűrők
- 18.11. Szűrési követelmények a BLM szempontjából
- 18.1. Jelölések, dimenzió nélküli számok
- 19. Vizuális komfort
- 19.1. A vizuális környezet jellemzői
- 19.2. Komfortigények
- 19.2.1. A belsőtéri felületekre vonatkozó igények
- 19.2.2. A vizuális komfort igényei
- 19.2.3. A belsőtér részleteinek pontos látása
- 19.2.4. A belsőtér megfelelő színe
- 19.2.5. A térbeliség és forma érzékelése
- 19.2.6. Káprázáskorlátozás
- 19.2.7. Kellemes színhatás
- 19.2.8. A látótér kiegyensúlyozott fénysűrűségarányai
- 19.2.9. Egyéb vizuális hatások
- 19.2.1. A belsőtéri felületekre vonatkozó igények
- 20. A zaj emberre gyakorolt hatása
- Irodalom
- Támogatók
- Aereco Légtechnika Kft.
- Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.
- Daikin Hungary Kft.
- Flamco Kft.
- Grundfos South East Europe Kft.
- Herz Armatúra Hungária Kft.
- Hungaro-Ventillátor Kft.
- IMI International Kft.
- Kamleithner Budapest Kft.
- Optima Klíma Zrt.
- Rehau Forgalmazó Kft.
- Rittal Kereskedelmi Kft.
- Rosenberg Hungária Kft.
- Uponor Épületgépészeti Kft.
- Viessmann Fűtéstechnika Kft.
- Vivaco Épületgépészet Kft.
- Wilo Magyarország Kft.
- Wolf Klíma és Fűtéstechnika Kft.
- Aereco Légtechnika Kft.
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 059 905 4
Az épületgépészek alapvető feladata a zárt térben tartózkodó emberek részére az optimális vagy még megengedhető mikroklíma-paraméterek biztosítása munkavégzés, pihenés, szórakozás esetére egyaránt. Ezt a feladatot csak építészekkel közösen tudjuk megoldani, kiemelten figyelembe véve az energiagazdálkodási követelményeket. Ez nem könnyű feladat, mert az emberi komfort és az energiamegtakarítás „vektora” nem mindig azonos irányba mutat. E könyv célja, hogy a zárt terek méretezésében részt vevők, épületgépészek és építészek egyaránt megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/banhidi-kajtar-valogatott-fejezetek-a-komfortelmelet-temakorebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
