Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára


Felhasznált irodalom

Auerbach S., Alexander M. (1981) Pure agraphia and unilateral optic ataxia associated with a left superior parietal lobe lesion. Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, 44, 430–432.
Barkóczi I., Kónya A., Péter Á., Bekény Gy. (1986) Alexia agráfia nélkül II. A szóolvasás kérdései egy szerzett dyslexiás „betűzve olvasó” eset kapcsán. Magyar Pszichológiai Szemle, 43, 1115–1124.
Benson D. F. (1977) The third alexia. Archives of Neurology, 34, 327–331.
Benson D. F., Ardila A. (1996) Aphasia: A clinical perspective. Oxford University Press, New York
Csépe V. (2005) Kognitív fejlődés-neuropsychológia. Gondolat Kiadó, Budapest
Déjerine J. (1892) Contribution à l’étude anatomo-pathologique et clinique des difference variétés de cécité verbale. Mémoires de la Société de Biologie, 44, 61–90.
Friedman R. B. (1995) Two types of phonological alexia. Cortex, 31, 397–403.
Geschwind N. (1965) Disconnexion syndromes in animals and man. Brain, 88, 237–294.
Kirshner H. S. (2002) Behavioral neurology. Butterworth-Heinemann, Boston
Péter Á. (1984) Neurológia, neuropszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest
Séra L., Márkus A., Bernáth L. (1994a) Tiszta alexiát okozó laesiók lehetséges localizációi 100 év távlatából. Ideggyógyászati Szemle, 47, 318–323.
Séra L., Bernáth L., Márkus A. (1994b) Betűzve olvasás, mint kompenzációs mechanizmus. Magyar Pszichológiai Szemle, 34, 333–350.
Varley R. és mtsai (2005) Disconnection agraphia in a case of multiple sclerosis: the isolation of letter movement plans from language. Neuropsychologia, 43 (10), 1503–1513.

Neurológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave