Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Sekélytengeri rámpa kialakulása és fejlődése a kora-triászban és a középső-triász elején

Az ópaleozoos rétegsorok regionális metamorfózisát eredményező variszkuszi orogenezist előtéri süllyedékek kialakulása követte a késő-karbonban. A süllyedékekben felhalmozódó molassz típusú üledék (Fülei Konglomerátum) a metamorfizált ópaleozoos kőzetek törmelékéből áll (Fülöp, 1990). A mélybe süllyedt kontinentális aljzat részleges olvadásával keletkezett magma felnyomulásával, a karbon legvégén, a középhegységi egység D-i peremén gránit plutonok keletkeztek (Velencei Gránit). Az alpi fejlődéstörténeti ciklus kezdetének a kora-permi kontinentális riftesedést tekinthetjük. A Déli-Alpokban a szárazföldi törmelékes Collio Formációval és a Bolzanoi Kvarcporfirral kitöltött árkos süllyedékek jelzik ezt a szakaszt (Wopfner, 1984). A Balaton-felvidéki alsó-permi Kékkúti Dácit feltehetően ehhez a korai alpi riftesedéshez köthető (Fülöp, 1990).

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave