Haas János (szerk.)

Magyarország geológiája. Triász


Az ősföldrajzi viszonyokat meghatározó alapvető tényezők

Az ősföldrajzi viszonyok és a fejlődéstörténet elemzésénél a régió lemeztektonikai helyzetéből indulhatunk ki. A variszkuszi lemeztektonikai ciklus a Pangea szuperkontinens kialakulásával zárult. A karbonban Laurázsia és Gondwana ütközésével a szuperkontinens lényegében létrejött, de a perm és a triász során még hatalmas területek (Szibéria, K-Ázsia) kapcsolódtak a Pangeához. A késő-paleozoikum és a triász idején a Kárpát-medence aljzatát alkotó blokkok a Panthalassa-óceánnak a Pangeába messze benyúló öblében, illetve annak nyugati peremén helyezkedtek el, a Variszkuszi-hegységvonulatok közelében (343. ábra). Lemeztektonikai szempontból a Panthalassa-öböl magában foglalta egyrészt az Eurázsiai lemez alatt elnyelődő Paleotethys maradékát, továbbá a mögötte felnyíló Neotethys-óceánt, a peremi selftengerekkel együtt. A Neotethys felnyílását eredményező riftesedés a középső-triászban érte el a vizsgált régiót. Az Atlanti-óceán kialakulásához kapcsolódóan, a Liguriai–Pennini-óceánág felnyílása, illetve az óceáni aljzat képződése a késő-liász–dogger idején kezdődött (Stämpfli és Marchant, 1997), de a későbbi felnyílási övezetben a kontinentális riftesedés már a késő-triász folyamán megindult. Mindeközben a Pangea kontinens egésze a Tethyssel együtt észak felé mozgott.

Magyarország geológiája. Triász

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 050 2

A hazai triászt bemutató kötet a Magyarország geológiája sorozat folytatása. A földtörténetnek azt a 40 millió éves szakaszát mutatja be, amely igen jelentős nyomokat hagyott Magyarország területén, hiszen ebből az időszakból származó, több ezer méter vastagságú kőzettömegek őrződtek meg az ország területének jelentős részén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/haas-magyarorszag-geologiaja-triasz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave