Boros Gábor

Spinoza és a filozófiai etika problémája

A mindennapi értékeszmények kritikai elemzése

Az iménti fejtegetés alapján utólagosan újra igazolást nyert az az elhatározásom, hogy bevezetésként a Tanulmány elemzését kísérlem meg. Hiszen ez a mű kétségkívül Spinoza egyetlen analitikus kísérletének tekinthető, s amiként Spinoza számára kézenfekvő volt, hogy Descartes-ot geometrizálva Descartes egyetlen „geometriai módszerrel” fölépített kis írására támaszkodjék, úgy számomra is kézenfekvő, hogy megpróbáljam föltárni azt az utat, amely a mindennapi élet Tanulmány-béli, analitikus elemzésétől az Etika rendszeréhez vezet. Ennek az útnak az első felét voltaképp már magunk mögött is hagytuk, hiszen megkíséreltük rekonstruálni azt az érvet, amely magán a Tanulmányon belül a Tanulmány módszertani alapállásának meghaladását s az Etika megírását készítette elő. Csak félig valósítanánk meg azonban az analitikus rekonstrukció tervét, ha ezen a ponton most, Spinozát követve, az Etika első könyvének elemzésébe fognánk. A teljes megvalósításhoz az szükséges, hogy megmutassuk, a mindennapi értékeszmények Tanulmány-beli elemzése és kritikája egyenesen beletorkollik az Etika harmadik részének affektus-elméletébe, amely így egész rekonstrukciónk központi magjává válik.