Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


Jövedelem-újraelosztás

A brazil gazdaságpolitikai irányváltás és az, hogy Lula egyáltalán hatalomra kerülhetett, az 1990-es években kezdődött, és körülbelül a válságig tartó latin-amerikai változásoknak, a „Pink Tide”-nak nevezett balratolódásnak is része volt (ld. bővebben Dömény, 2007). Ezekben az években olyan változások játszódtak le a szubkontinens több országában, amelyek lényege egyfelől az állam és a társadalom új, közvetlenebb kapcsolata, másfelől a gazdaság „vállalatirányítási módszerekkel” (szigorúan profitorientáltan) történő igazgatásának elutasítása. A vállalatirányítási módszerekkel történő igazgatás ugyanis – a munkaerőköltség leszorítására irányuló piaci kényszernek engedve – a tapasztalatok szerint növeli a szegénységet és a társadalmi fragmentációt. Az állam és a társadalom közvetlenebb kapcsolatára épülő, „neopopulistának” is nevezett irányzat megkülönböztető jegye a jövedelmek „kompenzáló újraelosztása” a korábbi évtizedek strukturális átalakulásának vesztesei számára (Dömény, 2007:13). Az állami szociális kiadások a GDP-hez mérten a Lula előtti 20 százalék körüli szintről 2008-ra 23 százalékra, majd a fölé nőttek (5.5. ábra).121 Ezen belül nőttek az egészségügyi és oktatási kiadások (mindkettő esetében a GDP kevesebb mint 4 százalékáról több mint 5 százalékára), és a társadalombiztosítási (a nyugdíj mellett a munkanélküliségi, a betegségi, a családi, a hátramaradottakra jutó stb.) kiadások is (10–11 százalékról 13 százalék fölé). A felsőoktatási részvétel támogatására az alacsony jövedelmű családok gyermekei számára 2005-ben ösztöndíjprogramot indítottak el, javították az ivóvízellátást, program indult a fiatalkori terhesség megelőzésére, a gyermekmunka visszaszorítására stb. – egyszóval a Lula vezette rezsim komplex szociálpolitikai rendszer kiépítésére törekedett (Lehoczki, 2011:43).

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave