Kishajók II.

Ahogy a motoros hajóknál fontos, hogy adott beépített teljesítmény és propeller mellett milyen sebességre képes egy adott hajó, úgy vitorlásoknál is jelentkezik a várható sebesség előzetes, tervezéskori ismeretének igénye. Azonban míg egy motoros hajónál a sebességet alapvetően a hajótest alakja és paraméterei, valamint a propeller jellegzetességei jól és könnyebben becsülhetővé teszik, ugyanez egy vitorlás hajónál lényegesen komplexebb, és ezért nehezebb feladat. Ennek oka a propulzió jellegében van, mind a szél, mind a vitorlázat lényegesen összetettebbé teszi a vizsgálandó rendszert. A szél vonatkozásában elmondható, hogy nyilvánvalóan más lesz ugyanannak a hajónak a sebessége különböző erősségű és a hajó haladási irányával különböző szöget bezáró szelek esetén, hiszen már láttuk, hogy az egyes vitorlák milyen különbözőképpen teljesítenek különböző irányokon. Emellett a vitorlázat számos beállítható, változtatható paramétere (pl. árbóc dőlése, görbítése, vitorlák éleinek feszessége, vitorlák öblössége, lehúzási pontok helye stb.), valamint a menet közben a külső hatások eredményeképpen sztochasztikusan változó jellemzők (pl. a hullámzó vízen adott sebességgel haladó, de bólogató és oldalirányú lengéseket is végző hajó vitorlái körül kialakuló áramlások által keltett erők meghatározása) egyidejű és pontos figyelembevétele majdnem lehetetlen feladat.