Képlékeny alakítás a járműiparban

A nemzetközi irodalomban Geiger és munkatársai (2001) foglalkoztak elsőként átfogó módon a „mikroképlékenyalakítás” (microforming) technológiájával. Áttekintő cikkében arra keresi a választ, hogy miért korlátozott az effajta képlékenyalakítási technológiák elterjedése az ipari alkalmazásokban, amikor azok számos gazdaságossági és környezetvédelmi előnnyel rendelkeznek más, mikroalkatrészek megmunkálásához alkalmazott technológiákkal szemben. Ilyenek például a gazdaságos anyagfelhasználás és a tömeggyárthatóság. Írásában, szisztematikusan végigjárva a makrotartományból a mikrotartományba való átállással járó problémákat, azaz az úgynevezett „méretproblémát”, illetve az alap- és alkalmazott kutatások eredményeit feldolgozva arra a következtetésre jut, hogy a méretprobléma nem csupán a gyártási folyamat során, hanem a teljes alkatrész-előállítási rendszerben felbukkan, és ezáltal új megoldásokat generál a szerszámtervezési koncepciók terén is.