Mire számíthatunk az eljövendő években, milyen hatásai lesznek a genomika jelenkori forradalmának? Először is, rendkívül gyorsan gyarapodik a tudásunk a DNS-nek arról a szinte elenyésző részletéről (0,1 százalékáról), amely különbözik az emberekben. Az elkövetkező néhány évben várhatóan felfedezzük azokat a leggyakoribb genetikai hibákat, amelyek az őket hordozó embert hajlamossá teszik a rákra, a cukorbetegségre, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, az Alzheimer-kórra és számos más betegségre. Lehetővé válik majd, hogy bármelyikünk, akit ez érdekel, kézhez kapja azoknak a kóroknak a listáját, amelyek kockázata nála magasabb, mint az embereknél általában. Az így rendelkezésre álló ismeretek közül csak kevés jár majd olyan drámai következményekkel, mint Susan családjánál, ugyanis nagyon ritkák az ennyire erős hatású genetikai hibák. Ön szeretne tudni ezekről a mutációkról? Sok ember igennel válaszolna erre a kérdésre – amennyiben léteznek olyan beavatkozások, amelyek segítségével csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata. Néhány esetben erre már ma is van mód. Ha valakinél például felismerik a vékonybéldaganat magas genetikai kockázatát, akkor már fiatalon kolonoszkópiát (vékonybéltükrözést) végezhetnek el rajta, amelyet azután meg kell ismételni minden évben. Ezáltal idejében felfedezhetők azok a polipok, amelyek könnyen eltávolíthatók, még mielőtt halálos daganatokká alakulnának. Akikről kiderül, hogy az átlagosnál jobban fenyegeti őket a diabétesz, jobban odafigyelhetnek a táplálkozásukra, hogy elkerüljék az elhízást. Ha pedig a lábszárban képződő vérrögök kialakulására van nagyobb esélye az illetőnek, akkor kerülheti a fogamzásgátló tabletták szedését és az ülő életmódot.