Tatár György

"Egy gyűrű mind fölött"


Homály és arc

A kérdést, hogy milyen szerepet játszott személyes életemben a kereszténység, megpróbálom lefordítani a magam számára arra a kérdésre, van-e olyan élményem, amely valóban meghatározó volt, vagy – úgy érzem – utólag legalábbis annak bizonyult. A kereszténységhez zsidóként fűződő viszonyomról éppen eleget írtam és beszéltem, s bizonyára még fogok is. Ezúttal csupán két találkozásról szeretnék megemlékezni, amelyek – ma már tudom – időben is mintegy „közrefogják” azt, aki vagyok.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 945 0

„A történelem testéről leolvashatatlan az, ami a történelmen túli. Márpedig az igazság minden történelem nélkül is igazság. Nincs szüksége a történelemre. Az ész igazságait az ész bizonyítja, miközben a történelem a gyerekszoba padlóján játszik, s legföljebb fel-felbámul az elhaladó igazság-felnőttekre."

„A középkor nevű túlságosan is hosszúra nyúlt korszak után, amely közvetlenül tagolt be minden egyes embert a történetileg alakult vallás intézmény-épületébe, persze szükségszerű volt, hogy a »tisztán emberi« felfeszítse a rázárt ajtókat, és kifusson végre a szabadba. Az ember csakugyan nem azonos a kereszténységgel vagy a zsidósággal. Az ember nyilvánvalóan több, mint az intézményként fölé tornyosuló és őt bekebelező vallás, vagy mint akár az egész történelem. Mindkettő emberi kéz alkotása. Ne borulj le előttük! A rabságban tartó épületkolosszusokból tehát valóban ki kellett menekülni, ám a fedél nélkül maradt »tisztán emberi« ettől fogva hontalan, és - mint Lessing színművéből és máig tartó kultikus hatásából látjuk - végtelenül tartalmatlan is. A felvilágosodással kiszabadult »tisztán emberi« azóta is ideológiai tömegszállásokon igyekszik meghúzni magát."

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatar-egy-gyuru-mind-folott//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave