Táj és tájértelmezés
A táj jelentésváltozásának összehasonlító kultúrtörténeti vizsgálata Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján
»Landscape« a humanista morálfilozófia értelmében
Tartalomjegyzék
- Táj és tájértelmezés
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás
- Előszó
- 1. Bevezetés
- 2. A táj mai jelentéseinek nyelvi elemzése
- 3. A kultúrtörténeti vizsgálat elméleti megalapozása
- 4. A táj kialakulásának és jelentésváltozásának vizsgálata a négy országban
- 4.1. Reneszánsz kozmológia és flamand empirizmus
- 4.2. Anglia
- 4.3. Franciaország
- 4.3.1. Feudalizmus, abszolutizmus és a »paysage« születése a 17. században
- 4.3.2. A »paysage«-felfogásokat meghatározó társadalmi adottságok és ideálok sajátosságai a francia felvilágosodás idején
- 4.3.3. »Paysage« a francia rokokó kertekben – az „ancien régime” idealizált feudalizmusa
- 4.3.4. A felvilágosult arisztokrácia »paysage«-felfogása és -ábrázolása
- 4.3.5. A francia birtokos polgárság »paysage«-felfogása és a forradalmat megelőző események
- 4.3.6. »Paysage« a kerten túl
- 4.3.7. A polgári »paysage«-felfogás a forradalmi zűrzavar után
- 4.3.1. Feudalizmus, abszolutizmus és a »paysage« születése a 17. században
- 4.4. Németország
- 4.4.1. A feudalista-abszolutista fejedelmek tájfelfogása – frankománia
- 4.4.2. A társadalmi szerkezet és a társadalmi ideálok tájfelfogást meghatározó jellegzetességei a felvilágosodás kori Németországban
- 4.4.3. A szentimentalizmus tája
- 4.4.4. A felvilágosult abszolutista tájfelfogás és tájábrázolás
- 4.4.5. A német arisztokrácia tájfelfogása a francia forradalom után
- 4.4.6. A német polgári klasszicizmus tájfelfogásai – a tájképi kerten kívüli táj érzékelése
- 4.4.7. A szép és a fenséges táj – tájértelmezés Kant Az ítélőerő kritikája című műve szerint
- 4.4.8. A körülöttünk és a bennünk lévő táj – ellenfelvilágosodás és romantika
- 4.4.1. A feudalista-abszolutista fejedelmek tájfelfogása – frankománia
- 4.5. Magyarország
- 4.5.1. A táj kialakulása a 18. században – abszolutizmus és rokokó művészet
- 4.5.2. A tájfelfogásokat meghatározó sajátos társadalmi berendezkedés és társadalmi ideálok a magyar felvilágosodás és a reformkor idején
- 4.5.3. Felvilágosult abszolutizmus és a rendi-patriotista tájfelfogás
- 4.5.4. A felvilágosult-patriotista és a felvilágosult-udvari főnemesség tájfelfogásai
- 4.5.5. A polgárosodó patriotista és udvari nemesség tájfelfogásai
- 4.5.6. Táj a kertek határain túl – rendi-patriotista és polgári tájfelfogások 1800 körül
- 4.5.7. A reformkor polgári, udvari és rendi tájfelfogásai
- 4.5.8. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni tájfelfogások – kései nemzeti romantika
- 4.5.1. A táj kialakulása a 18. században – abszolutizmus és rokokó művészet
- 4.6. A kultúrtörténeti vizsgálat eredményei
- 4.1. Reneszánsz kozmológia és flamand empirizmus
- 5. A nyelvi és a kultúrtörténeti vizsgálat eredményeinek összehasonlítása
- 6. Összegzés
- Irodalom
- Melléklet
- Képek jegyzéke
- Táblázatok jegyzéke
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 059 947 4
Mi a táj? Mit jelent számunkra és miért? Milyen gondolatokat, ideálokat és formákat társítunk hozzá, és hogyan alakult ki, illetve változott meg a róla alkotott elképzelésünk az idők folyamán? A könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ezekkel a tájkutatás szempontjából alapvető kérdésekkel foglalkozik, méghozzá egy nemzetközi összehasonlítás keretében. Nem elsősorban a tájfogalom és a tájábrázolás bölcsőit, a reneszánsz Itáliát és a 16. századi Németalföldet vizsgálja, hanem Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján keresztül mutatja be az európai tájfelfogások jelenkori sokszínűségét és annak kultúrtörténeti okait. Ajánljuk e könyvet minden tájjal foglalkozó hallgató, kutató, oktató és gyakorló szakember számára. Továbbá mindazoknak, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a természetről, a társadalomról, valamint az ember ezekben játszott szerepéről alkotott európai elképzelések történetéről.
Hivatkozás: https://mersz.hu/drexler-taj-es-tajertelmezes//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero