Drexler Dóra

Táj és tájértelmezés

A táj jelentésváltozásának összehasonlító kultúrtörténeti vizsgálata Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján


A polgárosodó udvari főnemesség tájfelfogása

A 19. század első felében az udvari főnemesi kertekben, mint említettük, továbbra sem lehetett patriotista, illetve nemzeti utalásokat találni. A polgári liberális eszmék azonban ezekben a parkokban is megjelentek, csak úgymond udvari célzattal. A főnemesi kertekben, például Esterházy Miklós herceg kismartoni tájképi kertjében (épült 1804-től) (lásd Galavics 1999, 71–72), még a francia forradalmi építészet stílusával is találkozhatunk. Ilyenre a németországi parkokban is akadt példa, azokkal ellentétben azonban itt nem csak a staffázsok, hanem maga a központi kastélyépület hordozta a progresszív irányzat stílusjegyeit (28. ábra).

Táj és tájértelmezés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 947 4

Mi a táj? Mit jelent számunkra és miért? Milyen gondolatokat, ideálokat és formákat társítunk hozzá, és hogyan alakult ki, illetve változott meg a róla alkotott elképzelésünk az idők folyamán? A könyv, amit az Olvasó a kezében tart, ezekkel a tájkutatás szempontjából alapvető kérdésekkel foglalkozik, méghozzá egy nemzetközi összehasonlítás keretében. Nem elsősorban a tájfogalom és a tájábrázolás bölcsőit, a reneszánsz Itáliát és a 16. századi Németalföldet vizsgálja, hanem Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján keresztül mutatja be az európai tájfelfogások jelenkori sokszínűségét és annak kultúrtörténeti okait.

Ajánljuk e könyvet minden tájjal foglalkozó hallgató, kutató, oktató és gyakorló szakember számára. Továbbá mindazoknak, akik árnyaltabb képet szeretnének kapni a természetről, a társadalomról, valamint az ember ezekben játszott szerepéről alkotott európai elképzelések történetéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/drexler-taj-es-tajertelmezes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave