Országmárkázás
Versenyképes identitás és imázs teremtése
Az országmárkázás néhány alapvető sajátossága
Tartalomjegyzék
- ORSZÁGMÁRKÁZÁS Versenyképes identitás és imázs teremtése
- Impresszum
- Ajánlás
- 1. Bevezetés
- 2. Megalapozás: márka és márkázás
- 3. Az országmárkázás megjelenése az elméletben és a gyakorlatban
- 3.1. Országmárka és országmárkázás a nemzetközi szakirodalomban
- 3.2. Megközelítések a magyar szakirodalomban és gyakorlatban: országimázs, országkép, országmárka, országmarketing
- 3.3. Az országmárkázás gyökerei a gyakorlatban, szélesebb értelmezésben
- 3.4. Miért pont most? Az országmárkázás időszerűsége
- 3.1. Országmárka és országmárkázás a nemzetközi szakirodalomban
- 4. Az országmárkázás céljai
- 5. Hasonlóságok és különbségek a klasszikus márkázás és az országmárkázás közt
- 6. Helymárkázás (place branding) terminológiák
- 7. Országimázs, országmárka: kívülről leegyszerűsített klisé?
- 8. Országimázs, országmárka: belülről összetett, multidimenzionális konstrukció?
- 9. Az országmárkák értéke: a legfontosabb megközelítések és rangsorok
- 9.1. Országmárka indexek
- 9.2. Anholt Nation Brands Index
- 9.3. FutureBrand Country Brand Index
- 9.4. Bloom Consulting Country Brand Rankings
- 9.5. Digitális országindex (Digital Country Index)
- 9.6. Young&Rubicam Best Countries
- 9.7. Reputation Institute Country RepTrak
- 9.8. Portland Soft Power
- 9.9. Magyarország helye az országmárka-rangsorokban
- 9.1. Országmárka indexek
- 10. Az országmárkázás rendszere, a stratégia kialakításának és megvalósításának alapjai
- 10.1. A szisztéma legfontosabb pontjai
- 10.2. Felvezetés, az országmárkázás céljainak tisztázása
- 10.3. Az országmárka munkacsoport felállítása
- 10.4. Országmárka kutatások, felmérések és elemzésük
- 10.5. Pozicionálás: az országmárka stratégia központi ötlete
- 10.6. A pozicionálás beépülése a kínálatfejlesztésbe
- 10.7. Egységes vizuális és verbális arculat megteremtése
- 10.8. Integrált marketingkommunikációs mix használata
- 10.9. Rendszeres monitoring, értékelés, visszacsatolás
- 10.1. A szisztéma legfontosabb pontjai
- 11. Az országmárkázás korlátjai, a tevékenység kritikája
- 12. Esettanulmány, jó gyakorlat: Észtország márkázása
- 12.1. Pozitív végkicsengés
- 12.2. Az első kísérlet Észtország pozicionálására: „Positively transforming” („Pozitívan átalakul”)
- 12.3. Az „E-Észtország” vízió, mely misszióvá vált
- 12.4. Digitális startupok és digitális állampolgárság
- 12.5. Országmárkázás az EU Tanács soros elnökségének fél éve alatt
- 12.6. Országmárka-építés az észt állampolgárok bevonásával
- 12.7. Az Észtország-márka életre kel
- 12.8. Konklúzió, tanulságok Magyarország számára
- 12.1. Pozitív végkicsengés
- 13. Utószó: a kormányzat felelőssége
- Felhasznált irodalom
- A szerzőről
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 346 6
Fiatalos, lendületes és lényegre törő összeállítás az országmárkák építésének fontosságáról, folyamatáról és korlátairól. Hiánypótló munka, amely a rendszerezett elméleti alapok áttekintése után gyakorlati iránymutatásokat fogalmaz meg a témával elméleti vagy gyakorlati szinten foglalkozók számára. Ajánlom a könyvet mindazoknak, akik szeretik az igényes és olvasmányos szakkönyveket, és akiket érdekel, hogy miként lehetne Magyarország országimázsát innovatív módon formálni. Deli-Gray Zsuzsa kutatóprofesszor, ESSCA School of Management A kötet friss szemlélete szerint az országimázs formálása alapvetően asszociáció- és reputációépítés. Komplex, változékony és kihívásokkal teli szakterület. Papp-Váry Árpád nemzetközileg elismert szakemberként páratlan és nélkülözhetetlen útmutatót biztosít azok számára, akik a témában bármilyen módon is érdekeltek. Fehér Katalin tudományos főmunkatárs, Budapesti Gazdasági Egyetem Termékmárkát építeni nem könnyű feladat, országmárkát építeni ennél is nagyobb kihívás. Itt a professzionalizmus mellett számos más, szakmán túli faktor gazdagítja a képletet. A szerző vitathatatlan erénye, hogy ezeken felülemelkedve szakmai keretet ad, struktúrát vázol, példákat hoz, ellentétes álláspontokat villant föl, miközben nehézségekre is rámutat, köztük talán a legfontosabbra: nincs országmárka-építés országépítés nélkül, hisz a márkát végső soron mégiscsak maga a termék határozza meg. Nagy Bálint marketingtanszék-vezető, International Business School Magyar nyelven ilyen alapos áttekintés az országmárkázásról még nem jelent meg. Átfogó, olvasmányos, az olvasót egy új világgal ismerteti meg, amelynek akarva-akaratlanul ő maga is szerves része. A könyv egy ígéret: olvasója megértheti a helymárkázás sajátos határterületét, a marketing,
a márkázás, a fogyasztói pszichológia, a stratégiai tervezés és a közösségépítés sajátos elegyét. Kádár Magor egyetemi docens, Babeş-Bolyai Egyetem
Hivatkozás: https://mersz.hu/papp-vary-orszagmarkazas//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero