A görög kormány 2004 novemberében ismerte el első ízben, hogy az államháztartás adatait korábban manipulálták azzal a céllal, hogy az ország felvételt nyerjen a GMU-ba. Újabb öt évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a belső gazdaságot sújtó problémák és kihívások a közpénzügyi szektort érintő adatkezelési visszaélésekkel együtt napvilágra kerüljenek az újonnan beiktatott baloldali Papandreou-kormány alatt. 2009. október 21-én az új görög kormány hivatalosan értesítette az Eurostatot, hogy a korábban várt 5,0 százalék helyett 7,7 százalék lesz az államháztartás 2008. évi hiánya. A 2009. évi hiánycélt 3,7 százalékról 12,5 százalékra módosították (European Commission, 2010d). A nyilvánosságra hozott adatok kétséget ébresztettek a görög államadósság finanszírozhatóságát illetően. A miniszterelnök nyilvánosan ismerte el, hogy a görög gazdaság „a demokrácia helyreállításának esztendeje [1974] óta kétségtelenül a legrosszabb gazdasági krízisben van” (The Guardian, 2009. november 30.). Pénzügyminisztere ígéretet tett, hogy Görögország mindent elkövet, hogy helyreállítsák a befektetők bizalmát (The Financial Times, 2009. december 8.). A kabinet egy kisebb megszorítócsomagot is bejelentett azzal az egyértelmű igénnyel, hogy időt nyerjen, és visszaszerezze a nemzetközi pénzpiacok bizalmát.