MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az épületenergetika alapjai
Vákuum alkalmazása
A hőtranszport vákuum alkalmazásával is csökkenthető, hiszen vákuumban nincs se konvekció, se hővezetés. Azonban ekkor az üvegréteg két oldala között 1 bar nyomáskülönbség alakul ki, mely deformálná, esetleg összeroppanthatná az üveget. Ezért a két üvegréteg között távtartókat kell alkalmazni. A távtartók pontszerű hőhidakat képeznek, de így is teljesíthető az U = 0,6 W/m2K-es eredő hőátbocsátási tényező. A vákuumos üvegezéseknél különösen fontos a tökéletesen légtömör és nyomásálló távtartó alkalmazása. Létezik olyan vákuumos megoldás is, ahol a nyomást egy áttetsző, nyomásálló, ún. aerogél veszi fel. Az így elérhető hővezetési tényező U = 0,018 W/m2K. Olyan rendszerek is vannak, amelyeknél a két üvegréteg közé azokkal párhuzamos fóliákat feszítenek ki, miáltal több keskenyebb légrés alakul ki, csökkentve ezzel a konvekciót, míg a hővezetési ellenállás a vastagabb összlégréteg miatt nagyobb. A fóliákat speciális bevonatokkal ellátva (low-e bevonat) további javulás érhető el.
Tartalomjegyzék
- AZ ÉPÜLETENERGETIKA ALAPJAI
- Impresszum
- 1. Bevezetés
- 2. Tervezési adatok
- 3. Az energiamérleg összetevői
- 3.1. A transzmissziós energiaáramok
- 3.1.1. Egydimenziós áramok
- 3.1.1.1. Hővezetési tényező (conductivity, Wärmeleitzahl)
- A korrekciós tényezők a következő hatásokat veszik figyelembe:
- 3.1.1.2. Hőátadási tényező, hőátadási ellenállás
- 3.1.1.3. Hőátbocsátási ellenállás
- 3.1.1.4. Légrétegek egyenértékű hőellenállása
- 3.1.1.5. Hőátbocsátási tényező
- 3.1.1.6. Veszteségtényező
- 3.1.1.7. Hőáramsűrűség, fajlagos hőáram
- 3.1.1.8. Hőáram
- 3.1.1.9. Hőmérséklet-eloszlás a határoló szerkezetekben
- 3.1.1.10. Sajátléptékben mért hőmérséklet
- 3.1.1.1. Hővezetési tényező (conductivity, Wärmeleitzahl)
- 3.1.2. Többdimenziós hővezetés
- 3.1.3. Talaj felé irányuló hőáramok
- 3.1.4. A hőszigetelés hatásai
- 3.1.1. Egydimenziós áramok
- 3.2. Sugárzásos hőcsere
- 3.3. A napsugárzás geometriája
- 3.4. Szellőzési energiaáramok
- 3.5. Az egyensúlyi hőmérséklet és a hőfokhíd
- 3.6. Hőtárolás
- 3.6.1. Instacioner hőegyensúly és hőtároló kapacitás
- 3.6.2. Időállandó
- 3.6.3. A hőstabilitás
- 3.6.4. Csillapítás, késleltetés
- 3.6.5. Nyári túlmelegedési ciklusok
- 3.6.6. A hasznosítási fok
- 3.6.6.1. Dinamikus hatások figyelembevételének lehetséges módszerei energetikai számításoknál
- 3.6.6.2. A fűtési hasznosítási tényező számítása a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint [13]
- 3.6.6.3. A hasznosítási tényező számítása részletes módszerrel (EN ISO 13786:2008 szabvány [18] alapján) a fűtési idényre
- 3.6.6.4. A hasznosítási tényező számítása részletes módszerrel (EN ISO 13786:2008 szabvány [18] alapján) a hűtési idényre
- 3.6.6.1. Dinamikus hatások figyelembevételének lehetséges módszerei energetikai számításoknál
- 3.6.1. Instacioner hőegyensúly és hőtároló kapacitás
- 3.7. Geometria, tömegformálás, tervezési stratégiák
- 3.8. A gépészeti rendszer veszteségei és önfogyasztása
- 3.8.1. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (kazánok)
- 3.8.1.1. A kazánok veszteségei
- 3.8.1.2. Hőtermelői hatásfokfogalmak
- 3.8.1.3. A részterhelésen vett hatásfok alakulása különböző kazántípusoknál
- 3.8.1.4. Gázkazánok szezonális hatásfokának meghatározása szabványhatásfok módszer szerint
- 3.8.1.5. Gázkazánok szezonális hatásfokának meghatározása az ErP irányelv szerint
- 3.8.1.6. A teljesítménytényező
- 3.8.1.7. Folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal üzemelő hőtermelők teljesítménytényezője és villamos segédenergia-igénye egyszerűsített módszerrel [13]
- 3.8.1.8. Biomassza alapú hőtermelő berendezések
- 3.8.1.9. Biomassza-alapú hőtermelő berendezések teljesítménytényezője és villamos segédenergia-igénye [13]
- 3.8.1.1. A kazánok veszteségei
- 3.8.2. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (hőszivattyúk)
- 3.8.2.1. COP (Coefficient of Performance) teljesítménytényező
- 3.8.2.2. EER (Energy Efficiency Ratio) energiahatékonysági tényező
- 3.8.2.3. A COP és az EER hőfokfüggése
- 3.8.2.4. A névleges állapotra vonatkozó COP és EER peremfeltételei
- 3.8.2.5. COP és EER részterhelésen
- 3.8.2.6. SCOP (Seasonal COP) és SEER (Seasonal EER) szezonális teljesítménytényező és energiahatékonysági tényező
- 3.8.2.7. Hőszivattyúk teljesítménytényezője egyszerűsített számítással [TNM]
- 3.8.2.1. COP (Coefficient of Performance) teljesítménytényező
- 3.8.3. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (napkollektorok)
- 3.8.4. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (egyéb hőtermelők) [13]
- 3.8.5. Monovalens és bivalens üzemvitel
- 3.8.6. Elosztási veszteségek
- 3.8.7. Szabályozási veszteségek
- 3.8.8. Tárolási veszteségek számítása egyszerűsített módszerrel
- 3.8.9. A fűtési rendszer villamos segédenergia-igényei
- 3.8.10. A használati melegvízellátó rendszer veszteségei egyszerűsített módszerrel
- 3.8.11. A légtechnikai, a hűtési rendszer veszteségei, a beépített világítás és az egyéb villamos berendezések energiafelhasználása
- 3.8.1. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (kazánok)
- 3.1. A transzmissziós energiaáramok
- 4. Energetikai indikátorok, energiafogyasztás, üzemeltetési költség
- 4.1. Épületburok indikátorai
- 4.2. Végenergia és üzemeltetési költség
- 4.3. Primer energia (megújuló és nem megújuló), megújuló energia részarány
- 4.4. Szén-dioxid- és szennyezőanyag-emissziók
- 4.5. Az életciklusra vetített energiamérleg
- 4.6. Gazdaságossági mutatók
- 5. Az épületek minősítése
- 6. Energiaaudit, monitoring, fogyasztói magatartás
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. Az audit során alkalmazott módszerek, tartalmi elemek
- 6.2.1. Tervek, műszaki dokumentációk értékelése
- 6.2.2. Helyszíni szemle, felmérés
- 6.2.3. Ad-hoc mérések
- 6.2.4. Közüzemi szerződések vizsgálata
- 6.2.5. Fogyasztói számlák kiértékelése
- 6.2.6. Magatartás-audit, interjúk, kérdőíves felmérések
- 6.2.7. Kontrollcsoport-, kontrollépület-vizsgálatok
- 6.2.8. Energetikai modell felállítása
- 6.2.9. Méretezési számítások
- 6.2.10. Gazdaságossági vizsgálatok
- 6.2.11. Környezetvédelmi értékelés
- 6.2.12. Épületenergetikai akcióterv
- 6.2.13. Fogyasztói magatartás változtatására irányuló javaslatok és intézkedések
- 6.2.1. Tervek, műszaki dokumentációk értékelése
- 6.3. Monitoring és okosmérők
- 7. Az energiaigények csökkentését célzó technológiák
- 7.1. Hőszigetelés
- 7.2. Nyílászárók
- 7.2.1. Üvegezések hőszigetelő képességének és sugárzási nyereségek javítási lehetőségei (téli állapot)
- 7.2.1.1. Hővezetés az üvegben
- 7.2.1.2. Hőátadás az üvegréteg(ek) mentén
- 7.2.1.3. Hővezetés és hőátadás a légrésben
- 7.2.1.4. Gáztöltettel ellátott üvegezések működése
- 7.2.1.5. Vákuum alkalmazása
- 7.2.1.6. Az üvegrétegek sugárzásos hőleadása
- 7.2.1.7. Alacsony emissziós tényezőjű bevonatok (low-e bevonat)
- 7.2.1.8. Az üvegezések hőátbocsátási tényezői és össz-sugárzás átbocsátási tényezői
- 7.2.1.9. A távtartók mint vonalmenti hőhidak
- 7.2.1.1. Hővezetés az üvegben
- 7.2.2. A nyári hőterhelés csökkentése
- 7.2.3. Nyílászáró keretek hőátbocsátási tényezője
- 7.2.4. A nyílászárók hőátbocsátási tényezője
- 7.2.5. Egyéb vonatkozások
- 7.2.1. Üvegezések hőszigetelő képességének és sugárzási nyereségek javítási lehetőségei (téli állapot)
- 7.3. Árnyékolás
- 7.4. Légtömörség
- 7.5. Passzív fűtés
- 7.6. Passzív hűtés
- 7.7. A HMV-hőigény csökkentésének lehetőségei
- 8. Számítási példák
- 8.1. feladat: Fal hőátbocsátása
- 8.2. feladat: Fal hőszigetelése
- 8.3. feladat: Hőfokeloszlás falszerkezetben
- 8.4. feladat: Lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása hőhídmodellel
- 8.5. feladat: Falszakasz teljes vesztesége
- 8.6. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 1
- 8.7. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 2
- 8.8. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 3
- 8.9. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 4
- 8.10. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 5
- 8.11. feladat: Hőhídveszteségek hatása
- 8.12. Feladat: Hőszükségelet-számítás
- 8.13. feladat: Helyiség egyensúlyi hőmérséklete
- 8.14. feladat: Energiamegtakarítás felújítás esetén
- 8.15. feladat: Nyári sugárzási nyereség számítása
- 8.16. feladat: Hőtároló tömeg számítása
- 8.17. feladat: Fűtési energiafogyasztás
- 8.18. feladat: Fűtési energiaköltség
- 8.19. feladat: Gazdaságossági elemzés
- 8.20. feladat: Fűtés és HMV szétválasztás példa
- 8.21. feladat: Családi ház energetikai tanúsítása egyszerűsített módszerrel
- 8.22. feladat: Többhőtermelős rendszer energiafelhasználása
- 9. Felhasznált szakirodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 341 1
"Az épületenergetika alapjai” c. jegyzet Zöld András korábbi „Épületenergetika” c. jegyzetének és azonos című tankönyvének aktualizált, átdolgozott, gyakorlati példákkal kiegészített és jelentősen bővített változata.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zold-csoknyai-horvath-szalay-az-epuletenergetika-alapjai//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
