Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái

Leontief-féle világmodell, 1973

Az ENSZ egy 1973-as vizsgálatában arra kereste a választ, milyen összefüggések vannak a Fejlesztési Stratégiája és a felmerült környezeti problémák között. Többek között azt vizsgálták, hogy milyen hatással vannak az ökológiai tényezők a gazdasági növekedésre, illetve ennek tükrében mennyire helytállóak a kidolgozott nemzetközi fejlesztési stratégiák. A vizsgálatot egy orosz származású amerikai közgazdász, Wassyli Wassilyevich Leontief vezette, aki 1973-ban közgazdaságtudományi Nobel-díjat kapott a vizsgálatban is alkalmazott ún. input-output modell kidolgozásáért. A modell szerint a vizsgálandó gazdaság jól elkülöníthető különböző szektorokra, amelyekben a bemeneti és kimeneti táblázatokkal lehet jellemezni a folyamatokat, amelyek során az egyik iparág bemenete fogyasztásra termel javakat, vagy más iparág számára állít elő bemenetet. A bemeneti és kimeneti táblázattal becsülhetjük a végtermék termelésének változásából adódó bemeneti kereslet változását. A jelentést 1977-ben könyv formájában is publikálták The Future of the World Economy címmel. A fenntartható fejlődés szempontjából a jelentés egyik fontos következtetése volt, hogy a környezetvédelem kérdésköre az adott technológiai fejlettségi szintjén kezelhető, inkább az anyagi erőforrások jelentik a szűk keresztmetszetet a hatékony környezetvédelemben (Leontief et al., 2004).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Műszaki tudományok BME GPK tankönyvek

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero