Czvikovszky Tibor, Mészáros László, Toldy Andrea

A fenntartható fejlődés technológiái

A robbanómotor

A vasút sikerei nyomán felfejlődött acélgyártás értékes kémiai melléktermékek megjelenésével járt. Az acélgyártáshoz, a vas-oxid nagy hőmérsékletű redukciójához a 19. sz. fordulóján már magas (90%) széntartalmú kokszot használtak, amely a kőszén oxigénmentes hevítésével (1200 °C), „száraz lepárlásával” keletkezett. A lepárlás során a szén mintegy 20%-a gázállapotúvá válik. Kb. 1950-ig ez szolgálta a modern városok világítását és fűtését: ez volt a városi gáz, amely csak később, a 20. sz. második felétől tért át földgázbázisra. A szén száraz lepárlásának egyéb melléktermékei adták a vegyipar fontos organikus alapanyagait is abban az időben (benzin, benzol, kátrány stb.). Először a gáz kínálkozott az új típusú, mobil erőgép meghajtására a német Nikolaus August Otto (1832–1891) számára is, aki megalkotta a mai négyütemű robbanómotor gázzal működő ősét 1863-ban. 1872-ben az amerikai George Brayton jegyeztette be először hasonló, de most már benzinnel meghajtott motorját. 1876-ban N. A. Otto szabadalmaztatta a négyütemű robbanómotor elvét. Ugyanebben az évben (1876) Dougald Clerk konstruálta meg az első kétütemű benzinmotort, amelyhez nem volt szükség mozgó szelepekre.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Műszaki tudományok BME GPK tankönyvek

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero