Tartalomjegyzék

• A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TECHNOLÓGIÁI
• Impresszum
• chevron_right1. Civilizáció és technika
  • 1.1. Bevezetés
  • 1.2. Alapfogalmak
  • 1.3. A fejlődés jellemzői
  • 1.4. Fenntarthatóság – értelmes tervezés
  • 1.5. Civilizációk versengése
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right2. Fenntartható fejlődés – rövid történeti áttekintés
  • 2.1. Rachel Carson: Silent Spring (Néma tavasz), 1962
  • 2.2. A Római Klub megalapítása, 1968
  • 2.3. A Római Klub első jelentése – The Limits to Growth (A növekedés határai), 1972
  • 2.4. Stockholmi ENSZ-konferencia az emberi környezetről, 1972
  • 2.5. Leontief-féle világmodell, 1973
  • 2.6. A fenntarthatóság definíciója és alapelvei
  • 2.7. Környezet és Fejlődés Világbizottság – Brundtland Bizottság (World Commission on Environment and Development [WCED]), 1983
  • 2.8. A Föld eltartóképessége, népesedés
  • 2.9. Globális éghajlatváltozás
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right3. A mérnöki anyagtudomány és technológia fejlődése
  • 3.1. A mérnöki anyagok alaptípusai
  • 3.2. A szilikátok
  • 3.3. A fémek
  • 3.4. A polimerek
  • 3.5. Kompozitok
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right4. Az anyagtudomány csúcstechnikája – nanoszerkezetű mérnöki anyagok
  • 4.1. Bevezetés
  • 4.2. A nanotechnika kezdetei
  • 4.3. A nanotechnológia alapfogalmai
  • 4.4. A nanokompozitok története
  • 4.5. A leggyakrabban alkalmazott nanorészecskék
  • 4.6. Megoldandó problémák
  • 4.7. Polimer mátrixú hibridkompozitok
  • 4.8. A nanokompozitok szerepe a fenntartható fejlődésben
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right5. A mérnöki mechanika korai fejlődése
  • 5.1. Bevezetés
  • 5.2. Görög-római hagyaték
  • 5.3. A középkor mechanikája
  • 5.4. A reneszánsz technológiája
  • 5.5. A technológiatranszfer korai útjai
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right6. Az ipari forradalom természettudományos előzményei
  • 6.1. Bevezetés
  • 6.2. A mérnöki anyagok deformálhatósága
  • 6.3. R. Hooke rugalmasságtana
  • 6.4. Newton és a képlékenységtan
  • 6.5. Viszkoelaszticitás
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right7. Az első ipari forradalom
  • 7.1. Bevezetés
  • 7.2. Az első ipari forradalom háttere
  • 7.3. A textilipar forradalma
  • 7.4. A gőzgép
  • 7.5. A vasút
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right8. Az újkor mechanikájának forradalma – a sorozatgyártás
  • 8.1. Bevezetés
  • 8.2. A robbanómotor
  • 8.3. A sorozatgyártás
  • 8.4. Robotosítás
  • 8.5. Az autóipar jövője
  • 8.6. Hidrogén és biohajtóanyagok
  • 8.7. Elektromos és hibrid autók
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right9. A fizika forradalma
  • 9.1. Bevezetés
  • 9.2. A villamosságtan kezdetei
  • 9.3. Az elektron- és atomfizika kezdetei
  • 9.4. A láncreakció
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right10. A kémia ipari forradalma
  • 10.1. Bevezetés
  • 10.2. A textilkémia
  • 10.3. Az agrokémia
  • 10.4. A gyógyszeripar
  • 10.5. A polimerkémia
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right11. A fenntartható energiagazdaság technológiái
  • 11.1. Bevezetés
  • 11.2. Fajlagos energiafogyasztásunk szerkezete
  • 11.3. Megújuló energiaforrások
  • 11.4. Hidrogénalapú energiaellátás
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• chevron_right12. Technika és globalizáció
  • 12.1. Bevezetés
  • 12.2. A globalizáció alaptételei
  • 12.3. A globalizáció kockázatai
  • Felhasznált irodalom
  • Kidolgozandó témakörök
• Ajánlott könyvek

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 400 5

Civilizációnk megjelenési formája: a technika. Egy társadalom technikai fejlettségéből, e technika elterjedtségéből, hatékonyságából, hozzáférhetőségéből megítélhető az adott társadalom jóléte, gazdasági színvonala. Azonban ez csak a külső keret. A civilizáció teljes tartalma ennél sokkal több: annak fontos vonása a kultúra, a technika feletti szellemi műveltség. Technika és kultúra – mint a „hardver” és a „szoftver” – együtt jellemzi a civilizációt.

Nyugati, keresztény civilizációnk fejlődése az első ipari forradalom óta szinte töretlen, abból a földközi-tengeri szellemi örökségből kiindulva, amit a görög, római, zsidó, keresztény kultúra gyökereiből merítettünk. Technikai vívmányainkat az egész világ igyekszik ellesni, megtanulni, átvenni, s így gazdasági eredményeinket (pl. GDP) utolérni. Technikánk, s így jólétünk fenntarthatósága, további fejlődési lehetőségünk viszont erősen kétségessé vált az induló 21. században. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a mi nyugati civilizációnk – amely számszerűleg is csak a világ egyhetedére terjed ki –, csak egy a többi (kínai, indiai, japán, arab, afrikai, dél-amerikai stb.) civilizációk között, amelyek kulturális örökségét nem becsülhetjük alá. A világ egyensúlytalansága: a „gazdagok” aránytalan pazarlása, és a „szegények” nélkülözése közötti ellentmondás nemcsak társadalmainkat osztja meg, hanem világméretű feszültségekhez vezet.

A technológiák fenntartható – így a Föld erőforrásaival és a környezettel egyensúlyban tartható – fejlődésén tehát az egész emberiség jövője múlhat. A pazarló fogyasztásnak határa kell hogy legyen. A mennyiségi fejlődés előre jelezhetően korlátozott, de a minőségi fejlődés korlátai még messze vannak. A technika szakemberei számára a szakadatlan fejlesztés és megújulás, az innováció egyre nagyobb, egyre fontosabb feladat, ha másért nem, akkor a magasabb hatékonyság, az alacsonyabb anyag- és energiafelhasználás, az újrahasznosítás, az egészséges körforgás (recycling) érdekében.

A technikatörténet tanulságaiból kiinduló és a korunk fő technológiai ágazatait áttekintő előadássorozat ezt a fejlesztési koncepciót szem előtt tartva, a mai és jövő technológiák fenntartható fejlődésébe vetett hitre alapoz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-fenntarthato-fejlodes-technologiai//